Ascoseira mirabilis
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Ascoseira mirabilis Skottsberg 1907[2] | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ascoseira mirabilis témájú rendszertani információt. |
Az Ascoseira mirabilis a barnamoszatok (Phaeophyceae) monotipikus Ascoseira nemzetségének[3][4] egyetlen ismert faja, így típusfaja. A Déli-óceánban endemikus.[5] Az Ascoseira az Ascoseirales egyetlen ismert nemzetsége.[3][6] Az árapályzóna alatt 3–15 m mélyen él.[7] Mintegy 100 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki.[8]
2 és 3 éves hajtásai fotoszintetikus potenciálja közt jelentős különbség van: előbbié teljesítéséhez 1,4, utóbbihoz 0,6 μmol/m2s foton kell, maximálisan óránként 16,5 illetve 8 μmol oxigént termel grammonként.[9]
Morfológia
[szerkesztés]Sejt
[szerkesztés]Sejtjeiben több lemezes kloroplasztisz van pirenoid nélkül.[10]
Szervezet
[szerkesztés]2–40 m hosszúak lehetnek.[11] Hajtásai évelők alapi merisztémával és a Laminarialeshez hasonló lemezekkel.[9]:167
Élőhely
[szerkesztés]Az Antarktisz endemikus faja, többek közt a Collins-gleccseren, az Artigákon, az Ardley-félszigeten él.[12] Feltehetően a környező óceáni medencék, a sarkköri áramlás és a kontinenst és élőlényeit közel 30 millió évre elválasztó poláris frontális zóna miatt lett endemikus.[13]
Sziklákhoz rögzülhetnek.[14]
Életciklus
[szerkesztés]A sporofiton parenchimás,[10] köztes sejtekkel nő, életciklusa heteromorf, gametofiton szakaszát elvesztette, vagyis nincs nemzedékváltakozás, az életciklus diplonta.[15] Ivaros szaporodása izogám.[10] A teljes sporangiumok kedvezőtlen körülmények közt felszabadulhatnak, a gamétangium-csoportoké az ivarsejtek gamétangiumokból való kiszabadulását előzi meg. Nem ismert, hogy a gamétangiumokból távoznak-e életképes ivarsejtek ezután. A gamétangiumban maradó ivarsejtek feltehetően az érzékeny ivarsejtek védelméért alakult ki a környezeti stressztől.[13]:922 Őket a gamétangiumfal veszi körül, csökkentve az ultraibolya sugárzást.[13]:924
Izogámiája másodlagosan alakulhatott ki anizogám ősből az Ectocarpalestől és a Ralfsiales és a Tilopteridales közös ősétől függetlenül.[15]
Ökológia
[szerkesztés]Bár a Laevilacunaria antarctica nagy mennyiségben található Ascoseira-hajtásokon, ökológiai tanulmányok szerint nem eszi azt.[16]
Sérüléskor hidrogén-peroxidot bocsát ki, gátolva felemáslábú rákok általi fogyasztását.[17]
Szárazanyag-tartalma 0,64%-a oldódó florotannin, ami az egyik legkisebb, a nem oldódók aránya ennél nagyobb. Antioxidáns hatásuk 24–29,6 μmol Troloxszal ekvivalens.[11] A barnamoszatokhoz képest csekély antioxidáns hatásuk ellenére az egyik legultraibolyasugárzás-tűrőbb faj. 5 és 10 m-en vett mintáit az UV-sugárzás nem befolyásolta jelentősen, szemben a 20 m-en vettekkel.[11]
Genetika
[szerkesztés]Egylaki hajtásai diploid sejtekből állnak.[13]:918
Több szuperoxid-dizmutázuk van: van Mn-SOD, Fe-SOD, Fe/Mn-SOD és CuZn-SOD (mangán-, vas-, vas-mangán- és réz-cink-szuperoxid-dizmutáz) is a génjeikben.[8]:3. ábra
DNS-javítás
[szerkesztés]Az UV-B-sugárzás indukálta ciklobután-pirimidin-dimereket hatékonyan javítja, 1–2 óra besugárzás után 2 napig alacsony intenzitású fehér fényben kevés dimer marad, 4 óra esetén 1 marad millió bázispáronként, 8 esetén 3.[13]:923
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petrov YE (1964). „K sistematike klassa Cyclosporophyceae (Phaeophyta)”. Nov. Sist. Nizsh. Rast. (Bot. Inst. Akad. Bauk SSSR 1964, 146–149. o.
- ↑ Skottsberg, C..szerk.: Nordenskjöld O: Zur Kenntnis der subantarktischen und antarktischen Meeresalgen I. Phaeophyceen, Wissenschaftliche Ergebnisse der Schwedischen Südpolar-Expedition 1901-1903 unter Leitung von Dr. Otto Nordenskjöld, 1–172. o. (1907)
- ↑ a b Kirkman H, Lüning K, Charles Y. Seaweeds: their environment, biogeography, and ecophysiology. New York: Wiley (1990). ISBN 0-471-62434-9
- ↑ Ascoseira. AlgaeBase. National University of Ireland, Galway. World Register of Marine Species, 2009. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
- ↑ Raven JA, Douglas SJ, Larkum AWD. Photosynthesis in algae. Kluwer Academic (2003). ISBN 0-7923-6333-7
- ↑ Wiencke C, Amsler CD.szerk.: Wiencke C, Bischof K: Seaweeds and Their Communities in Polar Regions, Seaweed Biology, Ecological Studies. Springer-Verlag, 265–291. o.. DOI: 10.1007/978-3-642-28451-9_13 (2012). ISBN 978-3-642-28450-2. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 16.
- ↑ Gómez I, Wiencke C, Thomas DN (1996. május 1.). „Variations in photosynthetic characteristics of the Antarctic marine brown alga in relation to thallus age and size”. European Journal of Phycology 31 (2), 167–172. o. DOI:10.1080/09670269600651341. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)
- ↑ a b Liu C, Wang X (2020. október 21.). „Superoxide dismutase and ascorbate peroxidase genes in Antarctic endemic brown alga Ascoseira mirabilis (Ascoseirales, Phaeophyceae): data mining of a de novo transcriptome”. Botanica Marina. DOI:10.1515/bot-2020-0025. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ a b Gómez I, Wiencke C, Thomas DN (1996). „Variations in photosynthetic characteristics of the Antarctic marine brown alga Ascoseira mirabilis in relation to thallus age and size”. Eur J Phycol 31, 167–172. o. DOI:10.1080/09670269600651341. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ a b c Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078.
- ↑ a b c Gómez I, Huovinen P (2015. augusztus 7.). „Lack of Physiological Depth Patterns in Conspecifics of Endemic Antarctic Brown Algae: A Trade-Off between UV Stress Tolerance and Shade Adaptation?”. PLoS One 10 (8), e0134440. o. DOI:10.1371/journal.pone.0134440. PMID 26252953.
- ↑ Valdivia N, Díaz MJ, Garrido I, Gómez I (2015. szeptember 18.). „Consistent Richness-Biomass Relationship across Environmental Gradients in a Marine Macroalgal-Dominated Subtidal Community on the Western Antarctic Peninsula”. PLoS One 10 (9), e0138582. o. DOI:10.1371/journal.pone.0138582. PMID 26381149.
- ↑ a b c d e Roleda MY, Zacher K, Wulff A, Hanelt D, Wiencke C (2007. november 6.). „Photosynthetic performance, DNA damage and repair in gametes of the endemic Antarctic brown alga Ascoseira mirabilis exposed to ultraviolet radiation”. Austral Ecology 32, 917–926. o. DOI:10.1111/j.1442-9993.2007.01796.x. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ Chung H, Oh YS, Lee IK, Kim D-Y (1994. március 9.). „Macroalgal Vegetation of Maxwell Bay in King George Island, Antarctica”. Kor J Phycol 9 (1), 47–58. o. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ a b Choi S-W, Graf L, Choi JW, Jo J, Boo GH, Kawai H, Choi CG, Xiao S, Knoll AH, Andersen, Yoon HS (2024. február 26.). „Ordovician origin and subsequent diversification of the brown algae”. Curr Biol 34, 740–754.e4. o. DOI:10.1016/j.cub.2023.12.069. (Hozzáférés: 2024. július 13.)
- ↑ Schmider-Martínez A, Maturana CS, Poveda Y, Rosenfeld S, López-Farrán Z, Saucède T, Poulin E, González-Wevar C (2023. október 9.). „Laevilacunaria (Mollusca, Gastropoda) in the Southern Ocean: A comprehensive occurrence dataset”. Biodivers Data J 11, e111982. o. DOI:10.3897/BDJ.11.e111982. PMID 38312333.
- ↑ Morris JJ, Rose AL, Lu Z (2022. március 25.). „Reactive oxygen species in the world ocean and their impacts on marine ecosystems”. Redox Biol 52, 102285. o. DOI:10.1016/j.redox.2022.102285. PMID 35364435.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Ascoseira című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.