Asbóth János (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asbóth János
Asbóth János.JPEG
Született 1845. június 7.
Lugoskisfalu
Elhunyt 1911. június 28. (66 évesen)
Videfalva
Házastársa Spielmann Hedvig (1858-)
Szülei Asbóth Lajos
Foglalkozása
  • újságíró
  • politikus
  • író
  • néprajzkutató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Asbóth János témájú médiaállományokat.

nemescsói Asbóth János (Szatumik(Lugoskisfalu), 1845. június 7.Videfalva, 1911. június 28.) író, újságíró, néprajzkutató, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Asbóth Lajos honvéd tábornok fia.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Asbóth Lajos (1803-1882) 1848-49-es honvéd tábornok, Csongrád városa díszpolgára volt.[1] Középiskolai tanulmányait Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Pesten és Zürichben végezte. (Mivel 1863-ban összeesküvés gyanúja miatt haditörvényszék elé állították, ezért fejezte be tanulmányait Zürichben.) 1866-ban Párizsba ment, ahol belépett a Klapka-legióba. Ezután visszatért hazájába s Krassó vármegyében esküdt, aljegyző s legvégül tiszt. Írói munkáját folytatta azután is, hogy 1870-ben a pénzügyminisztériumban fogalmazó, 1872-ben pedig a honvédelmi minisztériumban elnöki titkár lett. 1872-ben megvált hivatalától s a konzervatív Sennyey-párthoz csatlakozott, és a Kelet Népe főmunkatársa lett. 1875. október 1-jétől háromnegyed évig a párt megbízásából Kolozsváron az Ébredés című politikai napilapot szerkesztette. Innen visszatérve az egyesült ellenzék Magyarország című lapjának lett főmunkatársa, de publikált a Magyar Koronában is. 1881-ben Kállay Béni alatt a külügyminisztériumban működött osztálytanácsosként. 1887-ben országgyűlési képviselő lett a Szabadelvű Párt színeiben. 1892-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta. Több évet töltött külföldön: 1880-ban Egyiptomban, 1884-ben Algériában s 1886 óta több ízben, leginkább Kállay Béni pénzügyminiszter kíséretében, Bosznia-Hercegovinában. Az első Wekerle-kormány egyházügyi reformjai (többek között a polgári házasság bevezetése) körüli viták hevében kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1896-os választásokon pártonkívüliként mérettette meg magát és szerzett mandátumot. Az 1901-es választásokon már nem jutott be a törvényhozásba, s később sem.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Eisemann György: Végidő és katarzis, Bp., Orpheusz, 1991.
  • Lappints Eszter - Palkó Gábor: "Anyám, az álmok nem hazudnak" /Asbóth János: Álmok álmodója/ in: * Iskolakultúra 6. évf. 8. szám, 76-86.
  • Németh G. Béla: A próza zeneiségének kérdéséhez. MTA I. OK XIII. 1958. 355–392.
  • Németh László: A Nyugat elődei in Az én katedrám, Bp. 1969.
  • Pozsvai Györgyi: Visszanéző tükörben: Az Álmok álmodója ezredvégi olvasata, Bp., Argumentum, 1998
  • Rónay György: Asbóth János: Álmok álmodója in A regény és az élet, Bp.,1947.
  • Szajbély Mihály: Az Álmok álmodója és Schopenhauer, Világosság, 1995/8–9
  • Vasas Géza: A ritkaságok kötelező filológiája in: Irodalomtörténeti Közlemények 2005. CIX. évfolyam 4-6. szám