Apioscelis bulbosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apioscelis bulbosa
A célfaj lent, a baloldali sarokban van
A célfaj lent, a baloldali sarokban van
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Alrend: Tojókampósok (Caelifera)
Alrendág: Acrididea
Öregcsalád: Proscopioidea
Család: Proscopiidae
Alcsalád: Proscopiinae
Nemzetség: Proscopiini
Nem: Apioscelis
Brunner von Wattenwyl, 1890
Faj: A. bulbosa
Tudományos név
Apioscelis bulbosa
(Scudder, 1869)
Szinonimák
  • Apioscelis gracilis Brunner von Wattenwyl, 1890
  • Proscopia bulbosa Scudder, 1869
  • Proscopia granulosa Walker, 1870
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Apioscelis bulbosa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apioscelis bulbosa témájú kategóriát.

Az Apioscelis bulbosa a rovarok (Insecta) osztályának egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe, ezen belül a Proscopiidae családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Apioscelis bulbosa előfordulási területe Dél-Amerika nyugati része, főleg Peru térsége; azonban Ecuadorban és Észak-Brazíliában is megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés]

Habár az egyenesszárnyúak rendjébe tartozik, ez a rovar megjelenésileg a botsáskákra (Phasmatodea) emlékeztet. Az alapszíne zöldes vagy barnás. A vékony testéből még vékonyabb lábak nőnek ki. A szemei a feje tetején ülnek; a rágószerve nagy pofát kölcsönöz. A nőstény 50 milliméteres, míg a hím 75 milliméter hosszú.

Életmódja[szerkesztés]

Ez a rovar fogságban Scindapsus-fajokkal, valamint rózsafélékkel és tölgyfélékkel táplálható. A 22-28 Celsius-fokot kedveli.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény a humuszos vagy homokos talajba rakja le petéit. A kikelés 7-9 hét múlva következik be.

Források[szerkesztés]