Apák az Igazságért

Az Apák az Igazságért egy Magyarországon bejegyzett társadalmi szervezet, amely a gyermekükkel való zavartalan kapcsolattartásért küzdő szülők és nagyszülők érdekeit képviseli.

Alapítása[szerkesztés]

Néhány, gyermekével való zavartalan kapcsolattartásáért a tétlen vagy éppen pártosan eljáró hatóságokkal és szülőtársával szembe került apa észlelte problémáik széles körben fennálló analógiáját és figyelt fel eközben a nemzetközi tevékenységekre is.

2014. elején végül zárt facebook-csoport formájában kezdett szervezett tevékenységbe az a folyamatos növekedést mutató közösség, amely ma már Apák az Igazságért név alatt, bejegyzett társadalmi szervezet formájában működik, mindenekelőtt a gyermekeket veszélyeztető családon belüli, közigazgatási, illetve gyermekvédelmi rendszerben fennálló működési zavarok elhárítása érdekében. A Magyarország minden vidékét képviselő több száz hasonló sorsú szülő ebben az önsegélyező közösségben megértést, jogi tájékoztatást, tapasztalatcserét, érdemi információt és segítséget nyújt és kap az Apák az Igazságért Egyesület fórumain.

Célok[szerkesztés]

A szülők egyenjogúságának érvényesítése.
Az apák és anyák társadalmi egyenjogúságának, illetve az e területen uralkodó téves sztereotípiák lebontása.
A szervezet által kevésbé hatékony, elavultnak tekintett jogi környezet megváltoztatása.
A szülői elidegenítés magyarországi elismertetése.

A legfontosabb kérdésben az új Polgári Törvénykönyv az Európa Tanács javaslatának ellenére sem vezette be a mindössze két európai országon kívül (Magyarország és Lengyelország) ma már Unió szerte általánossá váló rendszert, a válásokat követően a gyermekek váltott elhelyezésének gyakorlatát. Ezzel egyelőre helyén hagyta a zsarolási potenciált biztosító, elsősorban a gyermekeket és édesapákat sújtó, kéthetente hétvégén egy-két nap láthatás rendszerét. Ez a gyakorlat egy olyan bosszúlehetőséget vagy károkozási eszközt hagy a felek kezében, amely bár legtöbb esetben a férfi ellen irányul, annak legnagyobb kárvallottja egyértelműen a válást elszenvedő és kiszolgáltatott gyermek.

A gyermekeknek és a különélő szülőknek Magyarország Alaptörvényében – és korábbi Alkotmányában is – deklarált alapjoguk a zavartalan kapcsolattartáshoz való jog, emellett a szakmai berkekben^[1] is terjedő álláspont szerint a kapcsolattartás akadályozása gyermekbántalmazás. A deklarált érdekek és jogok érvényesítésének érdekében több állami szervhez (Ombudsman, Igazságügyi Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kúria) fordult az egyesület.

A más országokban bevezetett váltott (azaz osztott) elhelyezési, azaz szülői felügyeleti gyakorlat egyértelmű pozitív következménye lett, hogy a válások száma 40%-kal csökkent,^[forrás?] következésképpen ennyivel több gyerek maradt a nevelkedése számára alapvetően fontos mindkét szülő környezetében. Eszerint a jövő nemzedék erkölcsi, testi, szellemi, értelmi, mentálhigiénés egészséges fejlődése leghatékonyabban úgy biztosítható, ha mindkét szülőjétől lehetőleg ugyanolyan mértékben részesül a gyermek szeretetből, nevelésből és gondoskodásból, melyet a gyermekek kiemelkedően igényelnek is. A kapcsolattartás akadályozása (Büntető Törvénykönyv 210. §) emellett a világ számos országában közvádas eljárásban üldözendő bűncselekmény.

Jelenleg az egyetlen olyan magyarországi tagja a nemzetközi mozgalomnak, amely a hozzá forduló szülőknek és nagyszülőknek naprakész, érdemi segítséget ad és ugyancsak nincs másik olyan civil szervezet, amely a váltott elhelyezés bevezetéséért tényleges lépéseket tesz.

Az Apák az Igazságért Egyesület további célja, hogy Magyarországon is ismerjék el és kellő komolysággal vegyék figyelembe a gyermekeket érintő szülői elidegenítés jelenségét, mind a szülő-gyermek kapcsolattartásának gyakorlatában, mind pedig a gyermekek mindkét szülőhöz való jogának érvényesítésében és nem utolsósorban érzelmi, lelki egészségük megóvásában.

Nyilvános tevékenység[szerkesztés]

Aktív nemzetközi kapcsolatrendszeren^[2] keresztül elért, a különélő szülői kapcsolattartással és gyermekneveléssel összefüggő hivatalos dokumentumok szakszerű fordítása, az illetékes hazai állami vezetőkhöz való eljuttatása.
A szülői elidegenítés és ellennevelés témájában fellelhető tanulmányok, filmek fordítása és publikálása.
Vizsgálatok, eljárások kezdeményezése az adott területen elégtelenül működő gyámhivatal, családsegítő szolgálat felügyeleti szerveinél.
Aktív és közvetlen közreműködés, személyes képviselet a kapcsolatkorlátozott különélő szülők, nagyszülők részére a hatóságok és a gyermekvédelmi intézmények előtt.
Találkozók megtartása minden hónapban, közvetlen tapasztalat, tájékoztatás és információ csere érdekében.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
↑ Archivált másolat. [2016. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

[1] Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

[2] Archivált másolat. [2016. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

[1]

[2]