Antunovich János
| Antunovich János | |
 | |
| Antunovich János emléktáblája Kalocsán | |
| Élete | |
| Született | 1815. június 15. Kunbaja |
| Elhunyt | 1888. január 14. (72 évesen) Kalocsa |
| Nemzetiség | bunyevác |
| Házastársa | nem lehetett |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antunovich János témájú médiaállományokat. | |
Antunovich János (Ivan Antunović) (Kunbaja, 1815. június 15. – Kalocsa, 1888. január 14.) katolikus kanonok, püspök
Élete[szerkesztés]
Köztiszteletben álló bunyevác család sarja. 1838. október 8-án szentelték pappá, majd egy évi káplánkodás után a kalocsai érsek hivatalában iktató. 1842-től plébános Almáson. 1859-ben kalocsai kanonok, 1863-ban apát, 1866-ban bácsi prépost, 1876-ban Bosznia választott püspöke lett. Sokat tevékenykedett bunyevác népének kulturális felemelkedésén, munkáit legnagyobbrészt bunyevác nyelvjárásban írta.
Munkái[szerkesztés]
- Slavjan na svetih dnevih ili blagdanih crkvenih (A szent napok és egyházi ünnepek megünneplése), Kalocsa, 1875.
- Naputak za one koji osićaju napast postati Nazarenom (Utasítás azok számára, akik kísértést éreznek arra, hogy nazarenusokká váljanak), Kalocsa, 1882.
- Bog s čovikom (Isten az emberrel), Kalocsa.
- Čovik s Bogom (Ember az Istennel), Kalocsa.
E két utóbbi kiadvány misekönyv alakjában jelent meg.
Ismertek még bunyevác nyelvjárásban írt versei és novellái, valamint liturgikus beszédei, amelyeket saját költségén adott ki és ingyen osztogatott.
A bácskai térség katolikus vallású délszláv lakosságának (bunyevácok és sokácok) művelődése érdekében hetilapot indított Bunjevačke i šokačke novine címmel (Bunyevác és sokác újság). Melléklete a Bunjevačka i šokačka vila 1870 és 1874 között jelent meg, szintén Kalocsán.
Források[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Antunovich János témájú kategóriát.- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
