Antonio Labriola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Antonio Labriola
olasz marxizmus
19–20. század
Antonio Labriola.jpg
Élete
Született 1856. november 29.
Cassino, Pápai Állam
Elhunyt 1904. február 12. (47 évesen)
Róma, Olasz Királyság
Pályafutása
Iskola/Irányzat marxizmus
Érdeklődés materializmus, dialektika, politika, pedagógia
Rájuk hatott Antonio Gramsci, Benedetto Croce
Hatottak rá Marx, Engels, Hegel, Herbart
Fontosabb nézetei történelmi materializmus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonio Labriola témájú médiaállományokat.

Antonio Labriola (Cassino, 1843. július 2.Róma, 1904. február 12.) az első olasz marxista teoretikus. Nézetei a 20. század elején jelentős hatást gyakoroltak Benedetto Crocera és Antonio Gramscira.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Labriola a dél-olaszországi Cassinoban született, egy általános iskolai tanító gyermekeként. A Nápolyi Egyetemen a hegeliánus Bertrando Spaventa tanítványa volt. Első publikációi még hegeliánus szellemben készültek, de 1869-re már éles kritikával illette ezt a filozófiai irányzatot. 1871-től a Nápolyi Egyetem docense.

1870 és 1874 között liberális politikai ujságokban publikált: Gazzetta di Napoli, Il Piccolo, L‘Unità Nazionale és a Monitore di Bologna. 1874-ben kinevezték a Római Egyetem etika és pedagógia professzorának. Később filozófiát, történetfilozófiát és pedagógiát adott elő. Johann Friedrich Herbart etikai pszichológiájának hatására fokozatosan eltávolodott Hegel historicizmusától.

Az 1880-as évek második felére a Giuseppe Garibaldi vezette népmozgalom és a Mihail Bakunyin nevével fémjelzett anarchista mozgalom hatására politikai nézetei mindinkább balra tolódtak. Először a radikális Clevises, majd a szocialista Filippo Turati gyakorolt rá politikai befolyást. 1880 és 1886 között államelméleti előadásokat tartott.

Részben a Párizsi Kommün hatására 1887 és 1890 között figyelme az állam és a polgári társadalom demokratikus átalakítása felé fordult. 1890-től intenzív levelezésbe kezdett Engelssel, Karl Kautskyval, Eduard Bernsteinnel és Georges Sorellel. Ettől az időszaktól mélyebben tanulmányozta Marx és Engels műveit. 1891-ben az egyik fő szervezője volt Rómában a május elsejei tüntetésnek.[1]

1892-ben részt vett a Szocialista Párt Genovai alapító kongresszusán, ahol bírálta Turati pragmatikus és reformista pártkoncepcióját. Mivel felismerte az elmaradott olaszországi kapitalista fejlődés következményeként a munkásosztály politikai befolyásának gyengeségét, visszavonult a konkrét szervezőmunkától és energiáit a teoretikus tevékenységnek szentelte.

Egyik legfontosabb műve A történelmi materializmusról[2] (Del materialismo storico) címmel 1896-ban jelent meg először, s íróját kora elismert marxista teoretikusává tette. G. V. Plehanov terjedelmes tanulmányt szentelt e munka kritikai elemzésének és méltatásának.[3] Munkája hozzájárulás volt az akkoriban kibontakozó „etikai marxizmus” kontra „tudományos marxizmus” vitához – az utóbbi védelmében. E vitában Bernstein és hívei filozófiailag a marxizmus neokantiánus revízióját, politikailag pedig opportunista reformizmust hirdettek.

Öröksége[szerkesztés]

Labriola az olasz marxizmus alapítójának számít. Tevékenységét Engels, Plehanov, Lenin, Gramsci, Palmiro Togliatti nagy elismeréssel méltatta.[4] Engelshez írott leveleit 1927–1928-ban publikálták. Műveit a mai napig érdeklődés övezi,[5][6][7] a közelmúltban is újra kiadták.[8]

Művei nyomtatásban[szerkesztés]

Magyarul

  • Tanulmányok a történelmi materializmusról. Kossuth Könyvkiadó, 1966.

Olaszul

  • La concezione materialistica della storia, 1868
  • La dottrina di Socrate secondo Senofonte, Platone ed Aristotele, 1871
  • Della libertà morale, 1873
  • Morale e religione, 1873
  • Dell'insegnamento della storia. Studio pedagogico, 1876
  • L'ordinamento della scuola popolare in diversi paesi. Note, 1881
  • I problemi della filosofia della storia. Prelezione letta nella Universita di Roma il 28 febbraio 1887, 1887
  • Della scuola popolare. Conferenza tenuta nell'aula magna della Universita (domenica 22 gennaio 1888), 1888
  • Al comitato per la commemorazione di G. Bruno in Pisa. Lettera, 1888
  • Del socialismo. Conferenza, 1889
  • Proletariato e radicali. Lettera ad Ettore Socci a proposito del Congresso democratico, 1890
  • Saggi intorno alla concezione materialistica della storia
In memoria del manifesto dei comunisti, 1895
Del materialismo storico]]. Dilucidazione preliminare, 1896
Discorrendo di socialismo e di filosofia. Lettere a G. Sorel, 1898
Da un secolo all'altro. Considerazioni retrospettive e presagi, 1925
  • L'università e la libertà della scienza, 1897
  • A proposito della crisi del marxismo, 1899
  • Scritti varii editi e inediti di filosofia e politica, raccolti e pubblicati da Benedetto Croce, 1906
  • Del materialismo storico e altri scritti, Milano, Milano, 2000, M&B Publishing
  • Opere complete
Scritti e appunti su Zeller e su Spinoza (1862-1868), 1959
La dottrina di Socrate secondo Senofonte, Platone ed Aristotele (1871), 1961
Ricerche sul problema della libertà e altri scritti di filosofia e di pedagogia (1870-1883), 1962

Művei az interneten[szerkesztés]

Olaszul

Angolul

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.marxists.org/glossary/people/l/a.htm#labriola-antonio
  2. Antonio Labriola: Tanulmányok a történelmi materializmusról. Kossuth Könyvkiadó, 1966. 67–174. old.
  3. A materialista történelemfelfogásról. in.: Plehanov válogatott filozófiai írásai. Kossuth Könyvkiadó, 1972. 287–325. old.
  4. Antonio Labriola: Tanulmányok a történelmi materializmusról. Kossuth Könyvkiadó, 1966. V. old.
  5. L. Michelini, "Antonio Labriola e la scienza economica. Marxismo e marginalismo", in "Marginalismo e socialismo nell’Italia liberale 1870-1925", a cura di M. Guidi e L. Michelini, Annali della Fondazione Feltrinelli, Milano, 2001, pp. 401-436
  6. A. Burgio, Antonio Labriola nella storia e nella cultura della nuova Italia, Macerata, 2005 ISBN 88-7462-040-3.
  7. N. D'Antuono, Saggio introduttivo e commento a A. Labriola, Discorrendo di socialismo e filosofia, Bologna, 2006, CLXXIV-280 p., ISBN 88-95045-00-9.
  8. Del materialismo storico e altri scritti, Milano, Milano, 2000, M&B Publishing