Aniosz
| Aniosz | |
 | |
| Aineiasz találkozása Aniosszal Johann Wilhelm Baur képén | |
| Nem | férfi |
| Szülei |
Apollón |
| Házastárs | Dorippa |
| Gyermekei |
|
Aniosz (Ἄνιος) görög mitológiai alak, Délosz királya, Apollón papja.
Apja maga Apollón volt, anyja Rhoeó, Sztaphilosz és Khrüszothémisz lánya.[1] Aniosz vagy Déloszon, Apollón szent szigetén született, vagy Euboeán, mert anyját, Rhoeót egy ládában a tengerre tette Sztaphilosz, amikor megtudta, hogy hajadonként gyermeket vár. Rhoeó a kisbabát Apollón oltárára tette, és azt mondta, ha az ő gyermeke, gondoskodjon róla.[1] Rhoeó ezután feleségül ment Zarexhez, aki így Aniosz törvényes apja lett. Apollón egy ideig nevelte a gyermeket, megtanította neki a jövőbe látás tudományát. Aniosz később Apollón papja lett.
Aniosznak három lánya született: Oenó, Spermó és Elaisz, akiket összefoglaló néven Oenotropaéként ismernek, valamint három fia: Androsz, Mükonosz és Thaszosz. Anyjuk Dorippé volt, egy trák nő, akit Aniosz egy ló áráért váltott ki az őt elrabló kalózok fogságából[2] Dionüszosz a három lánynak azt a képességet ajándékozta, hogy borrá, búzává vagy olajjá változtathassanak bármit, amit akarnak.[3] Mikor a görögök Trója ellen vonultak és közben kikötöttek Déloszon, Aniosz megjósolta, hogy csak a tizedik évben fogják megnyerni a háborút, és felajánlotta nekik, hogy kilenc évig maradjanak nála, a lányai majd ellátják őket élelemmel. Mikor Agamemnón ezt meghallotta, erővel magával akarta vinni a lányokat, hogy étellel és borral lássák el hadseregét, ők azonban Dionüszoszhoz imádkoztak, aki galambokká változtatta őket.[4][5]
Aniosz három fia közül kettő, Androsz és Mükonosz az azonos nevű szigetek névadói lettek.[6] Thaszoszt kutyák marcangolták szét, innentől kezdve tilos volt kutyát tartani Délosz szigetén.[7][8]
Aniosz később segített régi barátja, Ankhiszész fiának, Aeneasnak és kíséretének, amikor Trójából menekültek és a leendő Róma helye felé tartottak.[9][10] A mítosz egy ritka változata szerint Aeneas feleségül vette Aniosz lányát, Laviniát (vagy Launát), aki apjához hasonlóan képes volt megjósolni a jövőt, és született egy fiuk, akit szintén Aniosznak hívtak.[11][12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tripp, Edward. The Meridian Handbook of Classical Mythology. Meridian, 1970, p. 52.
- ↑ Etymologicum Magnum 293. 39, ed. by Friedrich Sylburg, p. 266 (under Δωρίππη)
- ↑ Pszeudo-Apollodórosz: Bibliothéka, Epitome of Book IV, 3. 10
- ↑ Ovidius Átváltozások, 13. 631-640 – itt el is hurcolja őket, és csak azután változnak galambbá, hogy megszöktek.
- ↑ Servius kommentárja Virgilius Aeneiséhez, 3. 80
- ↑ Bizánci Sztephanosz, s. vv. Andros, Mykonos
- ↑ Ovidius: Íbisz, 477
- ↑ Hyginus: Fabulae, 247, itt Thasziusznak hívják.
- ↑ Virgilius, Aeneis, 3. 80-83, Servius kommentárjával
- ↑ Ovidius, Átváltozások, 13. 622 ff
- ↑ Halikarnasszoszi Dionüsziosz: Roman Antiquities, 1. 59
- ↑ Aurelius Victor, Origo Gentis Romanae, 9
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anius című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
