Anglia közigazgatása

Angliát közigazgatásilag az érvényes törvények négy szintre bontják.

A régiók szintje

A legfelső szinten Angliát kilenc régióra osztották, mindegyik egy vagy több megyei szintű egységet tartalmaz. A régiókat 1994-ben alapították és 1996 óta ezek képezik Anglia Európai Parlament (EP) választókörzeteit. Mind azonos státuszúak, csak London rendelkezik többletjogokkal. A régiók mérete és lakosságuk száma változó.

Bővebben: Anglia régiói

A kilenc régió a következő:

A megyék szintje

Anglia megyei szintű felosztása
  Megyei tanácsok (shire megyék)

  Nagyvárosi és londoni kerületek

  Egységes hatóságok

Az 1997-es Lieutenancies Act (törvény) Angliát felosztotta megyei szintű területekre, amelyek mindegyikébe a korona képviselőt delegál (Lord-Lieutenant). Bár a törvény nem így definiálja őket, ezek az egységek „ceremoniális megye” néven váltak ismertté (de emlegetik őket „földrajzi megye” néven is). Ennek az egységnek a nevét használja általában egy angol, ha megkérdik, hová való. Ezek a megyék gyakran nem közigazgatási területek, mert túl nagyok, vagy nagy városi övezeteik vannak. Például a választókörzetek kialakításakor azonban figyelembe veszik őket.

Adminisztratív célokból négyféle megyei szintű egység létezik Angliában.

Nagyvárosi megye

Bővebben: Anglia nagyvárosi megyéi

Angliában hat nagyvárosi megye (metropolitan county) létezik, amelyeket nagyvárosi kerületekre osztottak. 1974-ben hozták létre a nagyvárosi megyéket és a területükön tovább működő megyei tanácsokat 1986-ban megszüntették.

Shire megye

Bővebben: Anglia shire megyéi

A „shire megyéket” szintén 1974-ben hozták létre és hivatalosan nem-nagyvárosi megyéknek nevezik őket (non-metropolitan county). Nem-nagyvárosi kerületekre oszlanak, főleg vidéki jellegűek és területileg ezek foglalják el Anglia legnagyobb részét.

Egységes hatóság

Az egységes hatóságokat (unitary authority) az 1990-es években hozták létre és olyan egypillérű igazgatást jelentenek, amely egyesíti a megyei és a kerületi tanácsok feladatait. Ezért vagy olyan megyékként definiálhatók, amelyekben csak egyetlen kerület van, vagy egy olyan megye kerületei, mint Berkshire, amelynek nincs megyei tanácsa. Az egyetlen kivétel Wight-sziget, amely egyetlen megyei tanács kerület nélkül.

Nagy-London

Nagy-Londont 1965-ben hozták létre hivatalosan és néha nagyvárosi megyeként emlegetik, de nincs ilyen hivatalos definíciója. London Cityre (City of London) és londoni önkormányzatokra (borough) oszlik.

A kerületek szintje

A kerületek (district) Angliában háromfélék lehetnek: önkormányzat (borough), city vagy királyi önkormányzat (royal borough).

Nagyvárosi kerület

A nagyvárosi megyét nagyvárosi kerületekre osztották, amelyeket általában önkormányzat (borough) néven emlegetnek. Amikor a megyei tanácsokat megszüntették a nagyvárosi megyékben, a nagyvárosi kerületek az egységes hatóságokhoz hasonló hatalmat nyertek.

Nem-nagyvárosi kerület

A shire megyék nem-nagyvárosi kerületekre oszlanak. A hatalmat a megyei tanáccsal osztják meg.

London borough

Nagy-Londonban 32 önkormányzat (borough) működik, amelyek más egységes hatóságokhoz hasonló státuszúak, de itt van egy felettes stratégiai pillér is, a Nagy-londoni Hatóság (Greater London Authority), amely a közlekedést, a közbiztonságot a tűzoltóságot és a gazdasági fejlesztéseket ellenőrzi.

Parish

Az önkormányzatok legalacsonyabb szintje a parish Angliában. Szó szerinti fordításban plébánia vagy egyházközség, a közigazgatásban azonban ez az egység eredeti egyházi tartalmát már elvesztette. Nagy Londonban nem lehet ilyen egységet létrehozni és Anglia többi részében sem mindenhol vannak, de a számuk és területük növekszik.

További információk

Imre Miklós-Koi Gyula: Az Egyesült Királyság közigazgatása. In: Balázs István-Bordás Mária-Hajnal György-Halász Iván-Hoffman István-Imre Miklós-Koi Gyula-Lőrincz Lajos-Mikó Zoltán-Temesi István: Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. (Szerk.: Lőrincz Lajos). (Unió Kiadó, 2006) 23-107. o.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap