Litvánia közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Litvánia jelenlegi közigazgatási felosztását 1994-ben hozták létre, majd 2000-ben némileg módosították. Az ország tíz megyéből áll, melyek a székhelyükről kapták nevüket. A megyék élén a kormányzó áll, akit a vilniusi központi kormányzat nevez ki. Legfőbb feladatuk a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete. A megyék összesen 60 helyi önkormányzatra (városokra és járásokra) oszlanak, amelyek tovább bonthatók több, mint 300 kerületre. Minden helyi önkormányzatot négy évre választott tanács irányít.[1]

Megyék[szerkesztés]

Litvánia közigazgatási felosztása

Az ország tíz megyéből (apskritys, tsz. apskritis) áll. A megyék a székhelyükről kapták nevüket. Feladatuk az állami fennhatóság gyakorlása a regionális szinten.[1]

A regionális fejlesztési tanács (regiono pletros taryba) lefekteti a fejlesztéspolitika irányvonalait, és egyeztet a központi kormányzattal a regionális fejlesztés kérdéseiről. A tanács a megye helyi önkormányzatainak képviselőiből, valamint a megye kormányzójából áll.

A megyék élén a kormányzó (apskrities virsininkas) áll, akit a kormány nevez ki. Az állami feladatokat hajtja végre helyi szinten.

A megyék feladatai a következő területekre terjednek ki:

  • Az állami politikák végrehajtása regionális szinten
  • Az általános fejlesztési irányvonalak kijelölése[2]

A megyék átlagos népessége 338 488 fő. A legnépesebb Vilnius megye 847 754 lakossal, a legkisebb lakosságú pedig Telsiai megye 174 573 fős népességgel (2007. január 1.).[3]

Helyi önkormányzatok[szerkesztés]

A megyék összesen 60 helyi önkormányzatra oszlanak (savivaldybė, tsz. savivaldybės).[1]

Az önkormányzatokat a tanács (savivaldybes taryba) irányítja, amelyet négy évre választanak általános, közvetlen választások során. Ez a jogalkotó és döntéshozó testület; elfogadja a költségvetést, és alacsonyabb szintű közigazgatási egységeket (kerületeket) hozhat létre.

A jegyző (administracijos direktorius, tkp. adminisztratív igazgató) felelős a végrehajtási feladatokért. A tanács nevezi ki, és személyesen, közvetlenül felel a törvények, valamint a kormány és a tanács határozatainak végrehajtásáért az önkormányzat területén.

A polgármestert (meras) a tanács választja saját tagjai közül. Ő a helyi önkormányzat vezetője, és ő vezeti a tanács üléseit.

A helyi önkormányzatok feladatai a következő területekre terjednek ki:

  • Oktatás (bölcsődei és óvodai ellátás, általános és középiskolai oktatás)
  • Kultúra
  • Sport
  • Idegenforgalom
  • Környezetvédelem, népegészségügy
  • Munkerőpiaci beavatkozások, vállalkozásösztönzés
  • Alapfokú egészségügyi ellátás
  • Közszolgáltatások és ingatlangazdálkodás
  • Területi tervezés[2]

A helyi önkormányzatok átlagos népessége 56 414 fő. A legnépesebb Vilnius 555 733 lakossal, a legkisebb lakosságú pedig Neringa 3371 fős népességgel (2007. január 1.).[4]

Kerületek[szerkesztés]

A helyi önkormányzatok tovább bonthatók több, mint 300 kerületre.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Administrative division (angol nyelven). European Election Database. CivicActive. (Hozzáférés: 2008. április 25.)[halott link]
  2. a b Local and regional structures in Lithuania (angol nyelven). Council of European Municipalities and Regions. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
  3. M3010214: Population at the beginning of the year by administrative territory, place of residence (angol nyelven). Statistikos Departamentas. [2012. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  4. Total area and population by administrative territory (angol nyelven). Statistikos Departamentas, 2008. augusztus 28. [2009. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]