Anger (Berchtesgadener Land)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Anger
Anger Ortsansicht.jpg
Anger címere
Anger címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Berchtesgadener Land járás
Irányítószám 83454
Körzethívószám 08656
Népesség
Teljes népesség 3739 fő (1987. máj. 25.)[1]
Népsűrűség81,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság558 m
Terület45,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Anger (Németország)
Anger
Anger
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 48′, k. h. 12° 51′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 12° 51′
Anger (Bajorország)
Anger
Anger
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Berchtesgadener Land járás térképén
Elhelyezkedése Berchtesgadener Land járás térképén
Anger weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anger témájú médiaállományokat.

Anger település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3739 fő (1987. május 25.).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Leírása[szerkesztés]

Az Ágoston-rend kolostortemploma és rendháza

A falu házainak nagy része még a 17-18. században épült. Plébániatemploma a 15. század közepén épült; erődített falakkal körülvett, csúcsos tetőszerkezetű, magas tornya hagymakupolával díszített. Ez a vidék legöregebb gótikus falusi temploma. A falucskából a legemlékezetesebb kilátás az 1771 méter magas Hochstaufen meredek lejőjén épült Staufeneck-várkastélya.

A falu nevezetes arról, hogy I. Lajos bajor király Angert országa legszebb falujának nevezte.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Plébániatemplom
  • Staufeneck-várkastély
  • Ágoston-rend kolostortemploma és rendháza - A középkorban épült templom már csak a szentély falai között őrződött meg, más részei 1689-ben átépültek. Belső rokokó mennyezetfestése és a vörösmárvány főoltár 1765-ben készült. A templom nyolcszögletű tornyát hagymakupola ékesíti. A templom átalakításával egy időben, a 18. század közepén épült a kis kolostor is.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1991), 70