Ang Mei kambodzsai királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ang Mei
ក្សត្រីអង្គម៉ី
Samdach Brhat Anak Angga Mei (Khieu), Samdach Brhat Maha Rajini Mei, (vietnámi:) Ba-cong-chua
Ang Mei, Queen of Cambodia.jpeg

Kambodzsai Királyság királynője
ក្សត្រីអង្គម៉ី
Uralkodási ideje
1835. január 9. 1841
18441845/48
Koronázása1. 1844
Phnom Penh
2. 1848. március 7.
Phnom Penh
Elődje II. Ang Chan
Ang Duong
Utódja Ang Duong
Ang Duong
Életrajzi adatok
Uralkodóház Varman-dinasztia
Született 1815
Kambodzsa
Elhunyt 1874. december (59 évesen)
Udong, Kambodzsa
NyughelyePhnom Penh
1884
Édesapja II. Ang Csan kambodzsai király (1791–1835)
Édesanyja Kracsap királyné
Házastársa N. N.
Gyermekei két leány
A Wikimédia Commons tartalmaz Ang Mei
ក្សត្រីអង្គម៉ី
témájú médiaállományokat.

Ang Mei (1815. – Udong,[1] Kambodzsa, 1874. december), khmerül: ក្សត្រីអង្គម៉ី, Kambodzsa királynője 18351841 és 18441845/48 között. A Varman-dinasztia tagja.

Élete[szerkesztés]

II. Ang Csan kambodzsai király és Kracsap királyné lánya volt. Apja másodszülött lánya, akinek 1835. január 7-én bekövetkezett halála után a Kambodzsát megszálló vietnámi erők nyomására január 9-én Ang Meit kiáltották ki királlyá.[2] Nővérét, Pen (18091840) hercegnőt[3] azért mellőzték, mert thai érdekeket képviselt, és visszautasította, hogy a vietnámi császár, Minh Mạng fiához menjen feleségül. Az elhunyt király öccsei szintén felléptek trónkövetelőkként, de a kambodzsai kormányzat (oknha) mindenképpen az elhunyt király lányainak trónöröklését támogatta.

A vietnámiak a királynőt is össze akarták házasítani egy vietnámi császári herceggel azért, hogy Kambodzsát bekebelezzék a Vietnámi Birodalomba, de ez meg a kambodzsai nemesek ellenállásán bukott meg. A vietnámiak csak a hercegnő (quận chúa) címet adományozták a királynőnek 1845 májusában, ezzel is alárendelt szerepre kárhoztatva a Vietnámi Császársággal szemben. A vietnámiak erős őrizet alatt tartották a hercegnőket, Ang Mei nővérét és két húgát. A vietnamizáció, amely már elkezdődött II. Ang Csan király alatt, lánya uralkodása idején is folytatódott, amely ellen felkelések törtek ki az országban.[4] 1840 augusztusában vagy szeptemberében a királynőt, két húgát, az elhunyt király két királynéját egy bárkára csalták, kíséretüket leitatták, és Vietnámba hurcolták őket. A felkelések a királynő távolléte és nővérének, Pen hercegnőnek a bebörtönzése és meggyilkolása miatt elharapóztak az országban. A vietnámi hivatalnokok azzal próbálták lecsendesíteni a zendülőket, hogy ígéretet tettek a királynő hazatérésére, de ezt a vietnámi császár határozottan megtagadta.

Ang Mei királynő két lányával

A királynő távollétében nagybátyját, Ang Duong herceget kiáltották ki királlyá, aki a régi fővárosban, Udongban rendezkedett be thai befolyással. A királynő végül a császár engedélyével hazatérhetett, és újra őt ültették trónra Phnompenben, húgát, Peou hercegnőt pedig trónörökössé nevezték ki. A kambodzsai udvarok 1846-ig vietnámi befolyás alatt maradtak, ekkor elengedték Ang Duong lányát, Mom hercegnőt akit túszként tartottak fogva. Kompromisszumként a két udvar megegyezett, hogy a királynő és nagybátyja közösen fog uralkodni, és egyidejű koronázásokat tartottak 1848-ban mind Bangkokban, mind pedig Phnompenben, de a kambodzsai források csak Ang Duongot említik meg királyként. 1848 után a krónikák hallgatnak a királynőről, aki a régi fővárosban, Udongban élt.

A kambodzsai krónikák Ang Mei királynőt a vietnámi császár és a vietnámi hivatalnokok bábjaként említik, aki együttműködött a megszállókkal. Kambodzsában a női uralom éppen ezért összekapcsolódott a nemzeti megalázottsággal, de a vietnámi megszállás már apja idején elkezdődött. Élete végén a királynőt meglátogatta 1874-ben a francia gyarmatosító hatalom képviselője Kambodzsában, Jean Moura, aki öregnek és őrültnek találta az udongi palotában elzárt királynőt. Ang Mei nem sokkal ez után a látogatás után egy baleset következtében halt meg. Lehetséges házasságáról hallgatnak a krónikák. Két lánya született, de mégsem az ő, hanem a nagybátyja ágán folytatódott a kambodzsai királyi vonal napjainkig.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia átírással Oudong.
  2. Az 18311834-es, a Kambodzsa fennhatóságáért folytatott sziámi (thai)–vietnámi háborúból Vietnám került ki győztesen, melyet vietnámi katonai megszállás követett, és erőteljes vietnámi befolyás alá került az ország.
  3. Őt később a vietnámiak bebörtönözték, és 1840. október 30-án a Mekong-folyóba fojtották.
  4. A nőknek vietnámi szokás szerint kellett a hajukat hordani, és szoknya helyett nadrágot kellett viselniük.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző
II. Ang Csan
Ang Duong
Kambodzsa királynője Royal arms of Cambodia.svg
1835 – 1841
1844 – 1845/48
Következő
Ang Duong
Ang Duong