Ang Mei kambodzsai királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ang Mei
ក្សត្រីអង្គម៉ី
Samdach Brhat Anak Angga Mei (Khieu), Samdach Brhat Maha Rajini Mei, (vietnami:) Ba-cong-chua
Ang Mei, Queen of Cambodia.jpeg

Kambodzsai Királyság királynője
ក្សត្រីអង្គម៉ី
Uralkodási ideje
1835. január 9.1841
18441845/48
Koronázása 1. 1844
Phnom Penh
2. 1848. március 7.
Phnom Penh
Elődje II. Ang Chan
Ang Duong
Utódja Ang Duong
Ang Duong
Életrajzi adatok
Uralkodóház Varman-dinasztia
Született 1815
Kambodzsa
Elhunyt 1874. december (59 évesen)
Udong, Kambodzsa
Nyughelye Phnom Penh
1884
Édesapja II. Ang Csan kambodzsai király (1791–1835)
Édesanyja Kracsap királyné
Házastársa N. N.
Gyermekei két leány
Commons

Ang Mei (1815. – Udong,[1] Kambodzsa, 1874. december), khmerül: ក្សត្រីអង្គម៉ី, Kambodzsa királynője 18351841 és 18441845/48 között. A Varman-dinasztia tagja.

Élete[szerkesztés]

II. Ang Csan kambodzsai király és Kracsap királyné lánya volt. Apja másodszülött lánya, akinek 1835. január 7-én bekövetkezett halála után a Kambodzsát megszálló vietnami erők nyomására január 9-én Ang Meit kiáltották ki királlyá.[2] Nővérét, Pen (18091840) hercegnőt[3] azért mellőzték, mert thai érdekeket képviselt, és visszautasította, hogy a vietnami császár, Minh Mạng fiához menjen feleségül. Az elhunyt király öccsei szintén felléptek trónkövetelőkként, de a kambodzsai kormányzat (oknha) mindenképpen az elhunyt király lányainak trónöröklését támogatta.

A vietnamiak a királynőt is össze akarták házasítani egy vietnami császári herceggel azért, hogy Kambodzsát bekebelezzék a Vietnami Birodalomba, de ez meg a kambodzsai nemesek ellenállásán bukott meg. A vietnamiak csak a hercegnő (quận chúa) címet adományozták a királynőnek 1845 májusában, ezzel is alárendelt szerepre kárhoztatva a Vietnami Császársággal szemben. A vietnamiak erős őrizet alatt tartották a hercegnőket, Ang Mei nővérét és két húgát. A vietnamizáció, amely már elkezdődött II. Ang Csan király alatt, lánya uralkodása idején is folytatódott, amely ellen felkelések törtek ki az országban.[4] 1840 augusztusában vagy szeptemberében a királynőt, két húgát, az elhunyt király két királynéját egy bárkára csalták, kíséretüket leitatták, és Vietnamba hurcolták őket. A felkelések a királynő távolléte és nővérének, Pen hercegnőnek a bebörtönzése és meggyilkolása miatt elharapóztak az országban. A vietnami hivatalnokok azzal próbálták lecsendesíteni a zendülőket, hogy ígéretet tettek a királynő hazatérésére, de ezt a vietnami császár határozottan megtagadta.

Ang Mei királynő két lányával

A királynő távollétében nagybátyját, Ang Duong herceget kiáltották ki királlyá, aki a régi fővárosban, Udongban rendezkedett be thai befolyással. A királynő végül a császár engedélyével hazatérhetett, és újra őt ültették trónra Phnompenben, húgát, Peou hercegnőt pedig trónörökössé nevezték ki. A kambodzsai udvarok 1846-ig vietnami befolyás alatt maradtak, ekkor elengedték Ang Duong lányát, Mom hercegnőt akit túszként tartottak fogva. Kompromisszumként a két udvar megegyezett, hogy a királynő és nagybátyja közösen fog uralkodni, és egyidejű koronázásokat tartottak 1848-ban mind Bangkokban, mind pedig Phnompenben, de a kambodzsai források csak Ang Duongot említik meg királyként. 1848 után a krónikák hallgatnak a királynőről, aki a régi fővárosban, Udongban élt.

A kambodzsai krónikák Ang Mei királynőt a vietnami császár és a vietnami hivatalnokok bábjaként említik, aki együttműködött a megszállókkal. Kambodzsában a női uralom éppen ezért összekapcsolódott a nemzeti megalázottsággal, de a vietnami megszállás már apja idején elkezdődött. Élete végén a királynőt meglátogatta 1874-ben a francia gyarmatosító hatalom képviselője Kambodzsában, Jean Moura, aki öregnek és őrültnek találta az udongi palotában elzárt királynőt. Ang Mei nem sokkal ez után a látogatás után egy baleset következtében halt meg. Lehetséges házasságáról hallgatnak a krónikák. Két lánya született, de mégsem az ő, hanem a nagybátyja ágán folytatódott a kambodzsai királyi vonal napjainkig.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia átírással Oudong.
  2. Az 18311834-es, a Kambodzsa fennhatóságáért folytatott sziámi (thai)–vietnami háborúból Vietnam került ki győztesen, melyet vietnami katonai megszállás követett, és erőteljes vietnami befolyás alá került az ország.
  3. Őt később a vietnamiak bebörtönözték, és 1840. október 30-án a Mekong-folyóba fojtották.
  4. A nőknek vietnami szokás szerint kellett a hajukat hordani, és szoknya helyett nadrágot kellett viselniük.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző
II. Ang Csan
Ang Duong
Kambodzsa királynője Coat of arms of Cambodia.svg
1835 – 1841
1844 – 1845/48
Következő
Ang Duong
Ang Duong