Ugrás a tartalomhoz

Andor Lóránd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andor Lóránd
SzületettAndor Lóránt Béla
1906. január 8.[1]
Budapest
Elhunyt1966. november 17. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKaldrovits Irén
(h. 1947–1966)
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1924–1928)
SírhelyeFarkasréti temető (A-62. fülke)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Andor Lóránd (Budapest, Józsefváros, 1906. január 8.[4] – Budapest, 1966. november 17.)[5][6] festő, grafikus, karikaturista.

Életútja

[szerkesztés]

Andor (Anhäupl) Albert (1871–1924) könyvelő és Petrich Irma Ilona fiaként született.[7] 1924 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. Mestere Rudnay Gyula volt. 1928 és 1933 között ösztöndíjjal volt a Magyar Képzőművészeti Főiskola továbbképzős hallgatója, ezzel egyidejűleg pedig Megyer-Meyer Antal mellett volt tanársegéd az iparművészeti, Varga Nándor Lajos mellett pedig a grafikai tanszéken. 1930-tól a székesfehérvári Ybl Miklós Gimnáziumban tanított 1936-ig, majd ezt követően a Magyar Nemzeti Múzeumnál dolgozott, mint az őslénytár restaurátora. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási termeiben megtalálhatók nagyméretű akvarelljei, illusztrált több szépirodalmi és természettudományi kiadványt is. Tasnádi Kubacska András publikációit is illusztrálta, de karikatúrákat is készített.

Felesége Kaldrovits Irén, fia Andor András.

Egyéni kiállítások

[szerkesztés]
  • 1950 • Afrika állatvilága, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
  • 1954, 1956 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (al secco technikájú képek)
  • 1960 • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest (freskótervek)
  • 1962 • Kecskemét
  • 2007 • Budapest, Rákóczi Gimnázium (emlékkiállítás)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Saur: Allgemeine Künstlerlexikon, VEB E.A. Seemann Vlg. Leipzig, 1986, Band 2, S. 921
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4