Ugrás a tartalomhoz

Megyer-Meyer Antal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Megyer-Meyer Antal
Született1883. április 28.
Budapest
Elhunyt1948. július 8. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaiparművész,
pedagógus
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1901–1906)
SírhelyeFarkasréti temető (6/7-1-191)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyer-Meyer Antal témájú médiaállományokat.

Megyer-Meyer Antal (Budapest, 1883. április 28. – Budapest, 1948. július 8.)[3] magyar iparművész, képzőművészeti főiskolai tanár.

Meyer Szervác és Rutska Mária fia. A Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1906-ban. Tanári működését a Székesfővárosi Iparrajziskolában kezdte, 1923-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1937-39 között rektora, 1939-41 között pedig prorektora volt.

Művészetpedagógiai munkássága mellett az alkalmazott grafika és az iparművészeti tervezés csaknem minden műfajában (bútor- és szőnyegtervezés, kovácsoltvas, ötvösség, díszítőfestészet stb.) kamatoztatta sokoldalúságát. Sajátos stílusát a modern vonalvezetés és a történeti stílusjegyek alkalmazásával alakította ki. Több évtizeden át foglalkozott sorozatgyártásra kerülő egyházi iparművészeti fölszerelési tárgyak, kegytárgyak tervezésével, melyeket az Oberbauer cég forgalmazott.

Művei rendszeresen szerepeltek egyházművészeti kiállításokon. Egyik legjelentősebb műve a 34. Eucharisztikus világkongresszus[4] óriási monstranciája (1938).

Halálát szívkoszorúér-rögösödés, érelmeszesedés okozta. Felesége Kádár Lujza.

Egyéb egyházi alkotásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1934: a budafoki Péter-Pál kápolna kifestésének terve
  • 1936: a Központi Papnevelő Intézet (KPI) kápolnájának ajtaja az ő rajzai alapján készült (12 apostol, ill. őskeresztény szimbólumok), freskója a kápolna hátsó falán (Papszentelés az őskeresztényeknél)
  • 1941: az egri Angolkisasszonyok templomának falfestése[5]
  • 1941-1942: a mátraházai templom berendezése és kifestése

A Corvin-koszorú (1941) és több nemzetközi Grand Prix tulajdonosa.

Hagyatéka az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetébe került.[6]

  1. "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
  2. "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 228/1948. folyószáma alatt.
  4. "Archivált másolat". 2016. február 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 8..
  • Magyar katolikus lexikon
  • Magyar életrajzi lexikon