Megyer-Meyer Antal
| Megyer-Meyer Antal | |
 | |
| Született | 1883. április 28. Budapest |
| Elhunyt | 1948. július 8. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | iparművész, pedagógus |
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1901–1906) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/7-1-191)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Megyer-Meyer Antal témájú médiaállományokat. | |
Megyer-Meyer Antal (Budapest, 1883. április 28. – Budapest, 1948. július 8.)[3] magyar iparművész, képzőművészeti főiskolai tanár.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Meyer Szervác és Rutska Mária fia. A Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1906-ban. Tanári működését a Székesfővárosi Iparrajziskolában kezdte, 1923-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1937-39 között rektora, 1939-41 között pedig prorektora volt.
Művészetpedagógiai munkássága mellett az alkalmazott grafika és az iparművészeti tervezés csaknem minden műfajában (bútor- és szőnyegtervezés, kovácsoltvas, ötvösség, díszítőfestészet stb.) kamatoztatta sokoldalúságát. Sajátos stílusát a modern vonalvezetés és a történeti stílusjegyek alkalmazásával alakította ki. Több évtizeden át foglalkozott sorozatgyártásra kerülő egyházi iparművészeti fölszerelési tárgyak, kegytárgyak tervezésével, melyeket az Oberbauer cég forgalmazott.
Művei rendszeresen szerepeltek egyházművészeti kiállításokon. Egyik legjelentősebb műve a 34. Eucharisztikus világkongresszus[4] óriási monstranciája (1938).
Halálát szívkoszorúér-rögösödés, érelmeszesedés okozta. Felesége Kádár Lujza.
Egyéb egyházi alkotásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1934: a budafoki Péter-Pál kápolna kifestésének terve
- 1936: a Központi Papnevelő Intézet (KPI) kápolnájának ajtaja az ő rajzai alapján készült (12 apostol, ill. őskeresztény szimbólumok), freskója a kápolna hátsó falán (Papszentelés az őskeresztényeknél)
- 1941: az egri Angolkisasszonyok templomának falfestése[5]
- 1941-1942: a mátraházai templom berendezése és kifestése
A Corvin-koszorú (1941) és több nemzetközi Grand Prix tulajdonosa.
Hagyatéka az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetébe került.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 228/1948. folyószáma alatt.
- ↑
- ↑ "Archivált másolat". 2016. február 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 8..
- ↑
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar katolikus lexikon
- Magyar életrajzi lexikon
