Amborella trichopoda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Amborella szócikkből átirányítva)
Amborellales
Amborella trichopoda
Amborella trichopoda
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: besorolatlan
Rend: Amborellales
Melikian, A.V.Bobrov & Zaytzeva
Család: Amborellaceae
Pichon
Nemzetség: Amborella
Baill.
Faj: Amborella trichopoda
Baill.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amborellales témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amborellales témájú médiaállományokat és Amborellales témájú kategóriát.

Az Amborellales rend a zárvatermők törzsébe tartozó rendszertani egység. Bár az APG II-rendszer osztályozásban még családként szerepelt (Amborellaceae) a zárvatermők legkorábban elkülönülő csoportjaként, az APG III-rendszertől kezdve már önálló rendként tárgyalják. A név mindössze egyetlen család egyetlen nemzetségének egyetlen faját takarja, az Új-Kaledóniában honos Amborella trichopoda nevű kétlaki, kisméretű fát vagy cserjét. A kis méretű virág szerkezete az ősi kétszikűekre jellemző, a lepellevelek elhelyezkedése spirális, számuk 5-8. A hím ivarú virágban a porzók száma 10-25, a nő ivarú virágban a magház felső állású, 5-6 termőlevélből nőtt össze.

Az Amborella azért különösen érdekes a növényrendszertannal foglalkozók számára, mert a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következetesen az összes többi zárvatermő testvércsoportjaként helyezik el a törzsfában.

A korábbi rendszerezők legtöbbje (például Cronquist, Tahtadzsján és Dahlgren) a Laurales rendbe tartozó családként (Amborellaceae) írja le a fajt, bár Thorne a Magnoliales rendbe sorolta.

Törzsfa[szerkesztés]

Jelenleg a rendszertanászok az Amborella trichopoda-t a zárvatermők kládjának legalapibb helyzetű leszármazási vonalának tekintik.[1] A rendszertanban az alapi helyzetű vagy bazális kifejezés olyan leszármazási vonalra utal, ami egy törzsfa alapjához közel ágazik le, tehát korábban, mint a többi leszármazási vonalak. Mivel az Amborella a zárvatermők között bazális helyzetű, a korai zárvatermők tulajdonságaira lehet következtetni azokból a tulajdonságokból, melyek jelen vannak a többi zárvatermőben, de nincsenek jelen az Amborella-ban. Ezek a tulajdonságok feltételezhetően az Amborella vonal leágazása után jöttek fejlődtek ki.

A már részletesen tanulmányozott modellszervezeteket, mint az Arabidopsis thaliana-t az alapi helyzetű zárvatermőkkel – Amborella, Nuphar (Nymphaeaceae), Illicium –, az egyszikűekkel és a később kifejlődött zárvatermőkkel (valódi kétszikűek) összehasonlító cikkben a kloroplasztisz-DNS komplementer szálának és a virágokat kódoló gének expresszált szekvenciaszakaszainak (EST, expressed sequence tag) feldolgozásával a következő kladogramot hozták létre.[2]

jelenkori magvas növények

nyitvatermők


zárvatermők

Amborella




Nuphar




Illicium




egyszikűek



magnoliids



valódi kétszikűek







A jelenkori virágos növényeknek ez a hipotetikus kapcsolati ábrája az Amborella-t az összes többi többi zárvatermő testvércsoportjaként, a nyitvatermőket pedig a zárvatermők monofiletikus testvércsoportjaként mutatja. Alátámasztja az elméletet, miszerint az Amborella a jelenleg ismert zárvatermők közül a legkorábban ágazott le a zárvatermők fő törzsfájáról. Van azonban némi bizonytalanság az Amborellaceae és a Nymphaeales kapcsolatában: az egyik elmélet szerint egyedül az Amborellaceae az összes többi zárvatermő monofiletikus testvércsoportja; a másik szerint az Amborellaceae és a Nymphaeales által formált klád alkotja ezt a testvércsoportot.[2]

Az Amborella a virágos növények között elfoglalt különleges evolúciós helyzete miatt a US National Science Foundation projektet indított az Amborella trichopoda teljes genomjának szekvenálására, a genomszekvencia kezdeti változata 2013 decemberében került fel az online adatbázisba.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Angiosperm Phylogeny Group (2016), "An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV", Botanical Journal of the Linnean Society 181 (1): 1–20, DOI 10.1111/boj.12385
  2. a b (2005) „Floral gene resources from basal angiosperms for comparative genomics research”. BMC Plant Biology 5.  
  3. Amborella Genome Database. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • (1948) „Amborella trichopoda Baill., a new morphological type of vesselless dicotyledon”. Journal of the Arnold Arboretum 29, 245–254. o.  
  • (2000) „The reproductive structures of the basal angiosperm Amborella trichopoda (Amborellaceae).”. International Journal of Plant Sciences 161(supplement), S237–S248. o. DOI:10.1086/317571.  
  • (2008) „The Amborella genome: an evolutionary reference for plant biology”. Genome Biology 9 (3), 402.1–402.6. o. DOI:10.1186/gb-2008-9-3-402. PMID 18341710.  
  • Zuccolo, A. (2011). „A physical map for the Amborella trichopoda genome sheds light on the evolution of angiosperm genome structure”. Genome Biology 12 (5), R48. o. DOI:10.1186/gb-2011-12-5-r48. PMID 21619600.  

További információk[szerkesztés]