Alsódraskóc
| Alsódraskóc (Dolné Držkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | Nagydraskóc településrésze |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Stanislav Otto |
| Irányítószám | 956 54 |
| Körzethívószám | 038 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsódraskóc (szlovákul Dolné Držkovce, németül: Unterderschkowitz) Nagydraskóc településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 10 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu területe 1232-ben Dezső fia Fülöp birtoka volt. A települést 1400-ban említik "Dersk" alakban először. Draskóc először a 15. században jelenik meg két külön faluként. Alsódraskócot 1426-ban "Also Dersk" néven említik először. 1497 "Draskovec", 1525 "Derskocz" néven szerepel. A 15 – 16. században többek közt a Kun, Laskár, Repa, Restien, Ziho, Ruin, Farkas és Kovács családok voltak főbb birtokosai. Később részben a Derskóczy család az egyik legnagyobb birtokos. 1598-ban 22 nemesi háza volt. A 16. – 17. században jelentős lett a szőlőtermesztés. 1673-ban fazekas és szűcsmesterséget folytató családok éltek a községben. A 18. század folyamán a lakosság száma jelentősen emelkedett. 1828-ban 20 házában 219 lakos élt.
Vályi András szerint "Alsó Drskotz, tótúl Dolne Drskovcze, tót falu Trentsén Vármegyében, 526birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrócztól más fél mértföldnyire, erdős térsége meglehetős termékenységű, búzát is terem, második Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint "Alsó-Draskócz, Trencsén m. tót falu, 164 kath., 25 evang. 12 zsidó lak. Lakosi nagy részt nemesek."[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 251, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Nagydraskóc 672 lakosából 667 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1931-ben épült.
- Műemlék az egykori jegyzői ház.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1875-ben Dr. Karol Kmeťko nyitrai püspök.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.