Almásy Pál (püspök)
| Almásy Pál | |||||
| Vác püspöke | |||||
| Született | 1550 körül nem ismert | ||||
| Elhunyt | 1621. szeptember 13. (70-71 évesen) | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1608. október 11. – 1621. szeptember 13. (Vác) | |||||
| Almásy Pál a Catholic Hierarchy-n | |||||
Almásy Pál (?, 1550 körül – Bécs, 1621. szeptember 13.[1]) esztergomi kanonok, a garamszentbenedeki apátsági prefektus, sasvári főesperes, érseki helynök, 1608-tól haláláig váci megyéspüspök.
Élete[szerkesztés]
Születési adatai ismeretlenek: a Magyar katolikus lexikon 1550 körüli időpontot feltételez,[1] a katolikus adattárakra épülő Catholic Hierarchy egy 1610-ben megjelent – vélhetően a püspöki beiktatását hírül adó – lapra hivatkozva 1565-öt.[2] Nagyszombaton tanult, ott is vált káplánná. Telegdi Miklós 1581. március 24-én nevezte ki esztergomi kanonokká, majd 1591-ben a Garamszentbenedeki apátság prefektusa, és sasvári főesperes lett. 1601-ben Szentistván prépostságát adományozta neki Kutassy János, egyúttal kinevezte érseki helynökké is. Több egyházi vezető bizalmasaként tartották számon, így a már említett Kutassyn kívül Forgách Ferencé és Pázmány Péteré is.[3]
1608-ban kapta Rudolf magyar király kinevezését a váci püspöki székbe, melyet V. Pál pápa 1610-ben erősített meg. Vác szerencsétlen helyzetben volt: mint fontos dunai és szárazföldi utak mentén fekvő település folyamatos hadakozások színterévé vált. Hol a török csapatok, hol a felkelő erdélyi fejedelmek uralták. Almásy sem Vácon, hanem Nagyszombaton lakott, és távolról igazgatta az egyházmegyét. Leginkább azt jegyezték fel róla, hogy – a távolból – üldözte a protestánsokat, igyekezett gátat szabni az új tanok terjedésének. Részt vett az 1611-es nagyszombati tartományi zsinaton, ahol a paphiány felszámolására a tehetséges gyermekek összeírását, kiemelt oktatását, ehhez kapcsolódóan egyházlátogatást rendeltek el. Arról nincs adat, hogy Almásy ennek az egyházlátogatási rendeletnek eleget tett volna – akár csak megbízott útján is.[4]
II. Mátyás magyar király belső tanácsosként említik.[5] Rudolf idejében a magyar főpapok részt vehettek különféle udvari tanácsok ülésein, illetve Magyar Tanácsként Magyarországon üléseket tartottak, s e főméltóságok egyike volt Almásy Pál is, aki így közvetlen kapcsolatban állt az udvarral.[6]
| Előde: Radovits Péter |
|
Utóda: Dallos Miklós |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Almásy. Katolikus Lexikon (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ Bishop Pál Almásy. Catholic Hierarchy (Hozzáférés: 2021. június 28.)
- ↑ Chobot Ferenc: A Váci Egyházmegye történeti névtára. Vác: Dercsényi Dezső. 1917.
- ↑ Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez. Egyháztörténeti Szemle (2001) 558–559. o. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ Karcsú Antal Arzén: Vác város története. 5 Vác: Mayer Sándor könyvnyomdája. 1885. 162. o.
- ↑ Tusor Péter: Carlo Carafa pápai nuncius első relációja a bécsi udvarról. Fons, XX. évf. 3. sz. (2013) 308. o.