Algíri Kormányzóság
| Algíri Kormányzóság | |||
ایالة جزاير غرب 1515 – 1830 | |||
| |||
 | |||
| Algéria 1829-ben | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Algír | ||
| Népesség | kb. 3 millió (1800) fő | ||
| Hivatalos nyelvek | arab (hivatalos) török (diplomáciai) berber (beszélt) | ||
| Vallás | szunnita iszlám | ||
| Államvallás | szunnita iszlám | ||
| Kormányzat | |||
| Uralkodó | Első: Hajreddin Barbarossa (1516–1518) Utolsó: Husszein dej (1818–1830) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz ایالة جزاير غرب témájú médiaállományokat. | |||
Az Algíri Kormányzóság észak-afrikai állam volt 1515/1516 és 1830 között, amikor is Algírt megszállta a Francia Királyság. Hivatalosan a Oszmán Birodalom területe volt, viszont földrajzi pozíciójának köszönhetően messzemenő autonómiával rendelkezett, sőt 1710-től fogva majdnem, vagy teljesen önállóan cselekedtek.[1] Algír volt a berber kalózok egyik legfőbb bázisa.[2]
Nevek[szerkesztés]
Algírt történelme során sok neven emlegették, mint például "Algíri királyság",[3] "Algíri köztársaság",[4] "Algíri állam",[5] "Algíri Dejlikség"[6] de például néha egyszerűen "Algériá"-nak is nevezték.[7]
Uralkodók[szerkesztés]
Bejlerbejek és Pasák (1518-1659)[szerkesztés]
1518 és 1659 között Algír uralkodóit a török szultán nevezte ki. Ezek először Bejler-bejek voltak, habár később Pasák lettek. Az első pár évtizedben Algír kevés autonómiával rendelkezett, habár később többet kapott. Algír uralkodói általában sikeres Török vagy renegát admirálisokból lettek kinevezve.
Duális irányítás[szerkesztés]
1659 és 1710 között Algírnak egyfajta duális irányítás volt helyben. 1659-ben a janicsárok kezükbe vették az irányítást, habár a török szultán által kinevezett pasát nem merték elküldeni, így a janicsárok által kinevezett janicsár aga, és a török szultán által kinevezett Pasa osztozkodott az ország irányításán. 1671-ben a janicsárok elvesztették az erejüket és egy sikeres Berber Kalóz került hatalomra. Őt dejnek emlegették. A legtöbb hatalom a dej kezében volt, de a pasa még mindig rendelkezett erővel.[8]
Dejlikség[szerkesztés]
1710-ben egy Baba Ali nevű férfi sikeresen átvette az irányítást az ország felett és visszaküldte a Pasát Törökországba.[9] Habár ez feldühítette a Török szultánt, az nem tudott semmit se tenni róla. Ettől a ponttól kezdve a Dej egyfajta fejedelem volt. A Dejeket általában az Algíri Diván választotta meg. Habár a Dejek hivatalosan életük végéig uralkodtak, rengetegszer meggyilkolták őket.[10]
Államigazgatás[szerkesztés]
Területi elosztozás[szerkesztés]
A Dar es-soltan, egy olyan terület volt amelyet a Bejlerbej/Pasa/Aga/Dej saját kezűleg irányított.
Ezenkívül 3 kormányzóság (Bejlikség) működött az országban. A Kormányzókat (Bejeket) Algírból nevezték ki. Ezeket a Bejlikségeket általában földrajzi pozíciójuk alapján nevezték el.
A Keleti Bejlikség Tunézia mellett helyezkedett el. Legfontosabb városa, és adminisztrációs központja Kaszentína volt.[11]
A Titteri-i Bejlikség Algír alatt és körül helyezkedett el. Azonkívül általában itt adminisztrálták a Szaharai területeket is. Médéa volt a "fővárosa".[11]
A Nyugati Bejlikség Marokkó mellett helyezkedett el. Adminisztrációs központja változó volt, 1700-ig Mazouna volt, azután Maszkara, majd Orán lett.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ American Historical Association: General Index to Papers and Annual Reports of the American Historical Association, 1884-1914. 1918. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Fact, Fancy, and Fable: A New Handbook for Ready Reference on Subjects Commonly Omitted from Cyclopaedias; Comprising Personal Sobriquets, Familiar Phrases, Popular Appellations, Geographical Nicknames, Literary Pseudonyms, Mythological Characters, Red-letter Days, Political Slang, Contractions and Abbreviations, Technical Terms, Foreign Words and Phrases, Americanisms, Etc. Comp. by Henry Frederic Reddall. 1892. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ (Tassy 1725, pp. 1, 3, 5, 7, 12, 15 et al)
- ↑ (Tassy 1725, p. 300 chap. XX)
- ↑ (Ghalem & Ramaoun 2000, p. 27)
- ↑ Leon Carl Brown: The Pattern of Politics in the Middle East: A Historical Interpretation. 1980. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Baudrand Auteur du texte: Dictionnaire geographique universel , contenant une description exacte des Etats, royaumes, villes, forteresses, montagnes, caps, isles, presqu'iles, lacs, mers, golfes, détroits, &c. de l'Univers, le tout tiré du dictionnaire géographique latin de Baudrand, des meilleures relations, des plus fameux voyages, & des plus fideles cartes : ouvrage poussé plus loin qu'aucun qui ait paru jusques ici en françois. On y a ajouté un catalogue latin tres ample des noms anciens & modernes des lieux, traduits en françois, en faveur de ceux qui lisent des autheurs latins,& de tous les autres, qui trouvent tres souvent dans les cartes des noms en cette langue. 1701. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Les Deys 1. exode1962.fr. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Biographie universelle, ancienne et moderne. 1834. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ Clement Henry Moore: Politics in North Africa: Algeria, Morocco, and Tunisia. 1970. Hozzáférés: 2021. május 6.
- ↑ a b John Douglas Ruedy: Modern Algeria: The Origins and Development of a Nation. 2005. ISBN 978-0-253-34624-7 Hozzáférés: 2021. május 6.
Források[szerkesztés]
- Histoire du royaume d'Alger (Éd.1725), Laugier de Tassy 1725
