Aleksandar Ranković

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aleksandar Ranković
(Александар Ранковић)
Aleksandar Ranković (1).jpg
Született 1904. november 28.
Draževac
Elhunyt 1983. augusztus 20. (78 évesen)
Dubrovnik[1]
Állampolgársága jugoszláv
Foglalkozása
  • politikus
  • politikai tiszt
Kitüntetései
  • National Hero of Yugoslavia (1945. július 4.)
  • Order of the Hero of Socialist Labour (1954)
  • Szuvorov-rend
  • Kutuzov-rend
  • Order «For Merit to the People»
  • Order of the Partisan Star
  • Order of the People's Liberation
  • Order of the People's Hero
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksandar Ranković témájú médiaállományokat.

Aleksandar Ranković, magyaros írásmóddal Alekszandar Rankovics (cirill betűkkel Александар Ранковић) (Drazsevac, 1909. november 28.Dubrovnik, 1983. augusztus 20.) szerb nemzetiségű jugoszláv kommunista politikus.

Élete[szerkesztés]

Szakmunkásként dolgozott, majd 1924-től kapcsolódott a munkásmozgalomba, ahonnan útja a Kommunista Pártba vezetett. Többször bebörtönözték és illegalitásba kényszerült. 1941-től a Központi bizottságának tagja lesz. A Gestapo kezébe kerül, majd megszöktetik a fogságból.[2]

Részt vett a felszabadítási mozgalom vezetésében, Tito legfőbb szerb bizalmasa és harcostársa volt. 1948-tól belügyminiszter, és a pártvezetésben is helyet kapott, ahol a párt káderügyeit és a belügyi apparátust irányította.[2]

1963-tól Jugoszlávia alelnöke volt. 1966-ban a brioni plénumon kegyvesztetté vált, ahol pártellenes tevékenységgel vádolták meg (a vádak szerint lehallgatta Titót), és kizárták a pártból. 1966–1967-ben írta meg emlékiratait, amely fontos történelmi forrásnak számít.[2]

Forrás[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 119046148, 2015. augusztus 12.
  2. ^ a b c Juhász József. Volt egyszer egy Jugoszlávia.. Aula, Budapest,, 142. o. ISBN 963-9215-51-1 (1999) 

További információk[szerkesztés]