Ugrás a tartalomhoz

Alacsony szintű lézerterápia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: hibás hivatkozások: érvénytelen idők, hibás '<ref>' tagok, rosszul beszúrt kép, nincs jelölve a fordítás
Alacsony szintű lézerterápia
Az LLLT-t reuma kezelésére alkalmazzák Svédországban
Háló D028022

A magyar orvosi gyakorlatban és köznyelvben a lágylézer-terápia néven ismert módszer a nemzetközi gyakorlatban alacsony intenzitású lézerterápia (LLLT), hideglézerterápia, fotobiomoduláció (PBM)[1][2][3] vagy ritkábban vörös fényterápia[4] néven ismert. Ez olyan terápiás mód, amely fénykibocsátó dióda által kibocsátott fénysugarat irányít a test adott felületére. Míg a lézergyógyászatban nagy teljesítményű lézereket használnak szövetek vágására vagy elpusztítására, azt állítják, hogy az alacsony teljesítményű lágylézerek alkalmazása enyhíti a fájdalmat, serkenti és javítja a sejtműködést. Úgy tűnik, hogy a hatások egy-egy meghatározott hullámhossz-tartományra korlátozódnak.[5] Számos ilyen eszközt engedélyez Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), és a kutatások számos egészségügyi probléma, köztük a reumatoid artritisz[6] és a szájnyálkahártya-gyulladás kezelésének lehetőségét mutatják.[7] Az Európai Unióban olyan lágylézer készülékek forgalmazhatók egészségügy alkalmazási céllal, melyek megfelelnek a vonatkozó orvostechnikai eszköz szabályozásnak.[8]

Hatásmechanizmus

[szerkesztés]
Gyógylézer hatása
Gyógylézer működési elve


Fotobiomoduláció: alacsony intenzitású vörös és közeli infravörös fény biológiai hatásain alapuló fényterápia}}

Fotobiomoduláció (PBM) és alacsony szintű fény-/lézerterápia (LLLT)

[szerkesztés]

A fotobiomoduláció' (angolul photobiomodulation, röviden PBM) – korábbi elnevezéseiben alacsony szintű lézerterápia (low-level laser therapy, LLLT) vagy alacsony intenzitású fényterápia (low-level light therapy) – olyan eljárások gyűjtőneve, amelyeknél viszonylag alacsony teljesítményű, tipikusan vörös (kb. 600–700 nm) és közeli infravörös (kb. 700–1100 nm) fényt alkalmaznak azzal a céllal, hogy a szövetekben biológiai válaszokat (például gyulladásos folyamatok modulálását, fájdalomcsillapítást vagy a gyógyulási folyamatok támogatását) váltsanak ki.[9]

A PBM/LLLT vizsgálatainál nem csak a fényforrás megnevezése („lézer” vagy „LED”) lényeges, hanem a ténylegesen leadott dózis és a kezelési paraméterek is.[10]

Paraméterek

[szerkesztés]

A PBM/LLLT protokollokat a szakirodalom jellemzően az alábbi paraméterekkel írja le:

  • hullámhossz (nm),
  • kimenő teljesítmény (mW/W) és teljesítménysűrűség (irradiancia; mW/cm²),
  • besugárzási idő (s/perc) és energiasűrűség (dózis; J/cm²),
  • kezelt felület (spotméret; cm²),
  • üzemmód (folyamatos vagy pulzált),
  • kezelések gyakorisága és a kúra hossza.[11]

Feltételezett hatásmechanizmus

[szerkesztés]

A PBM/LLLT kapcsán több mechanizmust tárgyalnak: sejtszintű fotokémiai folyamatok (például mitokondriális kromofórok fényabszorpciója), jelátviteli útvonalak változása, valamint gyulladásos mediátorok és a mikrokeringés módosulása.[12]

Fényforrások és nyalábjellemzők

[szerkesztés]

Lézer és LED

[szerkesztés]

A fotobiomodulációs eszközök fényforrása lehet lézer (például lézerdióda) vagy LED. Optikai tulajdonságaik (spektrumszélesség, divergencia, nyalábprofil) eltérhetnek, ami a bőrfelszínen és a szövetben kialakuló dóziseloszlást befolyásolhatja.[13]

Szórás, foltméret és teljesítménysűrűség

[szerkesztés]

A készülékekben alkalmazott optikai elemek (például lencsék, távtartók, diffúzorok) a nyaláb foltméretét és a bőrre jutó teljesítménysűrűséget (mW/cm²) módosíthatják. Általánosságban a nagyobb foltméret és a szétterített nyaláb ugyanakkora kimenő teljesítmény mellett alacsonyabb irradianciát eredményezhet; emiatt a dózis (J/cm²), a spotméret és a besugárzási idő a vizsgálatokban kiemelten kezelt paraméterek.[14]

Hullámhossz és behatolás

[szerkesztés]

A vörös és a közeli infravörös fény szöveti behatolása eltérő: a közeli infravörös tartományt gyakran a „mélyebb” behatolással hozzák összefüggésbe, ugyanakkor a tényleges behatolást a szövet optikai tulajdonságai (elnyelés, szórás), a bőr pigmentációja, a vértartalom, a spotméret és a dózis is befolyásolja.[15]

Hullámhossz-tartományok (általános áttekintés)

[szerkesztés]

A PBM/LLLT eszközök jellemzően a következő tartományokban működnek:

  • ~630–670 nm (vörös fény): gyakran felszínesebb szövetek (bőr, felületes lágyrészek) célzására.
  • ~780–860 nm (közeli infravörös): a bőrben általában mélyebbre jut, ezért gyakori mozgásszervi alkalmazásokban.
  • ~900–980 nm (közeli infravörös): szintén mélyebb rétegek elérésére törekvő alkalmazásokban fordul elő, ugyanakkor a szöveti elnyelődés spektruma eltérhet, ezért a biztonságos dózis megválasztása kiemelt jelentőségű.

A behatolás és a „mélyreható” hatás értelmezése

[szerkesztés]

A vörös és közeli infravörös fény szöveti terjedését főként a szórás és az elnyelés határozza meg. Emiatt a mélyebb rétegekben a rendelkezésre álló teljesítmény általában jelentősen csökken. A PBM/LLLT esetén a „mélyreható” hatásról szóló állítások csak a kezelési paraméterek és az anatómiai adottságok együttes figyelembevételével értelmezhetők.

A köznyelvben gyakori „csontig hatol” megfogalmazás tudományos szempontból nem általánosítható:

  • egyes anatómiai régiókban a NIR fény elérheti a csonthártya környezetét,
  • de a mélyben elérhető hasznos dózis nem azonos a felszínen leadott dózissal, és területenként jelentősen eltérhet.

Lézer, LED és szórt fény: mi számít a gyakorlatban?

[szerkesztés]

A PBM/LLLT fényforrása lehet:

  • lézer (általában szűkebb spektrum, irányítottabb nyaláb, kisebb spot),
  • LED (általában szélesebb spektrum, nagyobb felület, nagyobb szórás).

A fogyasztói eszközök egy részében a fényt optikai elemekkel (lencse, diffúzor, takaróablak) szándékosan szétszórják, jellemzően a szem- és bőrbiztonság növelése, valamint nagyobb felület besugárzása érdekében. Ilyenkor fontos különbséget tenni:

  • Fizikai értelemben a fényforrás lehet lézereredetű, de a nyaláb geometriája jelentősen megváltozhat.
  • Funkcionális (terápiás) szempontból a nagy mértékben szórt nyaláb csökkentheti az irradianciát (mW/cm²), mert ugyanaz a teljesítmény nagyobb felületre oszlik el. Ez a mélyebb szövetekbe jutó dózist csökkentheti, és a hatás inkább felszínesebb területekre korlátozódhat, illetve hosszabb kezelési időt tehet szükségessé.

„Gyenge, szórt fényű” otthoni eszközök lehetséges korlátai

[szerkesztés]

A szórt fényű, kis teljesítménysűrűséggel működő eszközöknél gyakori korlátok:

  • alacsony irradiancia a bőrön,
  • nagy veszteség a mélyebb szövetek felé (szöveti szórás/abszorpció),
  • emiatt a hatás gyakran inkább felszínes lágyrész-támogatásban értelmezhető, mint célzott, mélyebb struktúrák kezelésében.

A PBM/LLLT hatásosságának megítélésekor ezért célszerű az eszköz paramétereit (hullámhossz, spotméret, irradiancia, dózis) és a kezelési protokollt együttesen vizsgálni, nem kizárólag a marketingmegnevezéseket.

Üzemmódok: folyamatos és pulzált

[szerkesztés]

A PBM alkalmazhat folyamatos (CW) és pulzált üzemmódot. Pulzált üzemmódban a csúcsteljesítmény és az impulzusparaméterek (például frekvencia, kitöltési tényező) miatt a dózis időbeli eloszlása eltérhet a folyamatos besugárzástól; a közlemények ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a vizsgálatok összehasonlíthatóságát a beállítások nagy változatossága nehezíti.[16]

Klinikai alkalmazások és bizonyítékok

[szerkesztés]

A PBM/LLLT alkalmazását számos területen vizsgálták (például fájdalomcsillapítás, egyes mozgásszervi állapotok, seb- és lágyrészgyógyulás). A bizonyítékok minősége és a hatás nagysága indikációnként eltérő, és a paraméterek (hullámhossz, dózis, protokoll) közötti különbségek az eredmények értelmezését befolyásolhatják.[17]

Állatorvosi alkalmazások

[szerkesztés]

A fotobiomodulációt az állatorvosi rehabilitációban és fájdalomkezelésben is alkalmazzák, főként kísérő- és sportállatoknál (például kutya, macska, ló). Az állatorvosi alkalmazások megítélése indikációnként a szakirodalom és a szakmai protokollok alapján történik.[18]

Folyamatos (CW) és pulzáló (PW) üzemmód

[szerkesztés]

Egyes PBM/LLLT eszközök folyamatos (CW) és pulzáló (PW) üzemmódot kínálnak. A pulzálás lehetséges előnyeit (például a dózis időbeli eloszlása, a hőhatások mérséklése, jelátviteli válaszok) több területen vizsgálják, azonban az optimális beállítás indikációfüggő, és nem minden esetben egyértelmű, hogy a PW általánosan előnyösebb a CW-nél.

Alkalmazási területek (példák)

[szerkesztés]

A PBM/LLLT-t a szakirodalomban többek között az alábbi területeken vizsgálják/alkalmazzák (indikáció- és protokollfüggően):

  • mozgásszervi rehabilitáció (izomfájdalom, ín- és ízületkörüli panaszok),
  • bizonyos lágyrész-sérülések és sebgyógyulás kiegészítő támogatása,
  • fájdalomcsillapítás és gyulladásos folyamatok modulálása kiegészítő jelleggel.

A bizonyítékszint indikációnként eltérő, és a vizsgálatok heterogenitása (különböző dózisok, eszközök, protokollok) miatt az eredmények nem mindig közvetlenül összevethetők.

Állatorvosi felhasználás

[szerkesztés]

A PBM/LLLT az állatorvoslásban is megjelenik, különösen társállatoknál (például kutya, macska) és nagytestű állatoknál (például ló) rehabilitációs és mozgásszervi kiegészítő kezelések körében. Nagy testű állatok esetén a kezelt terület mérete, a szőrzet, az anatómiai adottságok és a protokoll-követés miatt a gyakorlati kivitelezés eltérhet, és rendszerint szakmai felügyeletet igényel.

Biztonság és óvatosság

[szerkesztés]

A PBM/LLLT nem invazív eljárás, de alapvető biztonsági szabályok betartása szükséges:

  • szembe világítani tilos (lézerforrásnál különösen fontos a szemvédelem),
  • akut, ismeretlen eredetű vagy romló panasz esetén kivizsgálás szükséges,
  • fényérzékenység, egyes gyógyszerek okozta fotoszenzitivitás, illetve egyes kórképek esetén fokozott óvatosság és egészségügyi szakemberrel való egyeztetés javasolt.

Illusztrációk (javaslatok)

[szerkesztés]

A PBM/LLLT témáját gyakran szemléltetik:

  • vörös és NIR fény szöveti terjedését bemutató sematikus ábrákkal,
  • a szórt (diffúz) és irányított (kollimált) nyaláb geometriáját összehasonlító ábrákkal,
  • példákkal a tipikus kezelési területekről (humán és állatorvosi alkalmazások).

Biztonság

[szerkesztés]

A PBM/LLLT eszközöknél általános biztonsági szempont a szemvédelem (különösen lézerforrás esetén). Bizonyos állapotokban és gyógyszerek mellett (például fényérzékenységet fokozó készítmények) a kezelés óvatosságot igényelhet; a részletes ellenjavallatokat és óvintézkedéseket az adott alkalmazási terület szakmai útmutatói és az eszköz dokumentációja tartalmazzák.[19]

A lágylézer készülék elektromágneses sugárzást bocsát ki. A testbe hatoló fényt kémiai molekulák "nyelik el". Ez szükséges ahhoz, hogy a bonyolult fotokémiai átalakítási reakció végbemenjen. A jelen álláspont szerint a lágylézer terápia során a citokróm c oxidáz nevű enzim ez az "elnyelő" kémiai molekula, amely részt vesz a mitokondriumokban lévő elektrontranszportláncban. Az energia felhasználásával regenerációs anyagok bejutnak a sejtbe és a késztermékek, továbbá a gyógyulást akadályozó bomlástermékek (toxinok, stb.) kijutnak.

A lágylézer foto-biostimulációs hatás eredménye a sejtek mitokondriumanak serkentése. Fokozódik az ATP, kollagén és fehérje termelés, mely a test öngyógyító folyamatait támogatja.

A lézersugár fokozza a test saját fájdalomcsillapító anyagainak (úgynevezett endorfinok) felszabadulását is, ami a fájdalom csökkenését eredményezi.

Úgy tűnik, hogy a lágylézer hatások csak meghatározott hullámhosszúságú fény tartományokra korlátozódnak. Az ezen kívüli tartományok nem tűnnek hatékonynak.

Leggyakoribb hullámhosszak: 660 nanométer (látható, vörös) és 808 nanométer (szemmel nem látható, infravörös).

Orvosi felhasználás

[szerkesztés]

Különféle lágylézer készülékeket népszerűsítenek számos mozgásszervi állapot kezelésére, beleértve a kéztőalagút-szindrómát (CTS), a fibromyalgiát, az osteoarthritist[20] és a reumatoid artritiszt. A temporomandibularis ízületi betegségek, a sebgyógyulás, a dohányzás abbahagyása és a tuberkulózis miatt is népszerűsítették őket. Úgy tűnik, hogy az LLLT hatékony a szájnyálkahártya-gyulladás megelőzésében a kemoterápiával végzett őssejt-transzplantációban részesülőknél.[7][21] Más területeken az LLLT-re vonatkozó bizonyítékok továbbra is ellentmondásosak. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy az LLLT szerényen hatékony lehet a rövid távú fájdalom enyhítésében reumatoid artritisz,[6] osteoarthritis,[22] krónikus deréktáji fájdalom,[23] akut és krónikus nyaki fájdalom,[24] tendinopathia, [7][25][26] és krónikus ízületi betegségek.[27] Nem világos, hogy az LLLT hasznos a fogászatban[28][29] és a sebgyógyulás kezelésében.[30]

Állatorvosi felhasználás

[szerkesztés]

Az állatorvosi gyakorlatban a lágylézer eszközöket számos betegség kezelésére használják kutyákon, macskákon és lovakon egyaránt. Az alkalmazás az ízületi gyulladástól a sebekig terjed.[31][32] Egyelőre kevés kutatást végeztek ennek a kezelésnek az állatokra gyakorolt hatásairól. Brennen McKenzie, az Evidence-Based Veterinary Medicine Association (Evidence-Based Veterinary Medicine Association) elnöke kijelentette, hogy "kutyákban és macskákban a lágylézerrel kapcsolatos kutatások ritkák és általában rossz minőségűek. A legtöbb tanulmány kicsi, és minimális vagy bizonytalan kontrollt tartalmaz az elfogultság és a hiba tekintetében".[33][34] Bár megengedi, hogy egyes tanulmányok ígéretes eredményeket mutatnak, arról számol be, hogy mások nem. Miközben úgy véli, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a további tanulmányozáshoz, arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték a lágylézer állatokon történő rutinszerű klinikai alkalmazására.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hamblin (2016). „Photobiomodulation or low-level laser therapy”. Journal of Biophotonics 9 (11–12), 1122–1124. o. DOI:10.1002/jbio.201670113. PMID 27973730.
  2. ↑ Hamblin (2016. október 1.). „Shining light on the head: Photobiomodulation for brain disorders.”. BBA Clinical 6, 113–124. o. DOI:10.1016/j.bbacli.2016.09.002. PMID 27752476.
  3. ↑ Photobiomodulation. www.aslms.org. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  4. ↑ Hamblin, Michael R..szerk.: Hamblin: History and Fundamentals of Low-Level Laser (Light) Therapy, Handbook of Photomedicine. CRC Press. DOI: 10.1201/b15582-10 (2013. március 22.). ISBN 978-0-429-19384-2. Hozzáférés ideje: 2023. szeptember 4.
  5. ↑ Jiang: Effect of Repeated Low-Level Red-Light Therapy for Myopia Control in Children. American Academy of Ophthalmology, 2021. december 1.
  6. 1 2 Brosseau (2005). „Low level laser therapy (Classes I, II and III) for treating rheumatoid arthritis”. Cochrane Database of Systematic Reviews 2010 (4), CD002049. o. DOI:10.1002/14651858.CD002049.pub2. PMID 16235295.
  7. 1 2 Oberoi (2014). „Effect of prophylactic low level laser therapy on oral mucositis: a systematic review and meta-analysis.”. PLOS ONE 9 (9), e107418. o. DOI:10.1371/journal.pone.0107418. PMID 25198431.
  8. ↑ https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32017R0745
  9. ↑ Low-level laser (light) therapy (LLLT) in skin: stimulating, healing, restoring. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  10. ↑ Laser light therapy in inflammatory, musculoskeletal, and rheumatic disease. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  11. ↑ Laser light therapy in inflammatory, musculoskeletal, and rheumatic disease. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  12. ↑ Low-level laser (light) therapy (LLLT) in skin: stimulating, healing, restoring. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  13. ↑ Laser light therapy in inflammatory, musculoskeletal, and rheumatic disease. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  14. ↑ Laser light therapy in inflammatory, musculoskeletal, and rheumatic disease. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  15. ↑ Low-level laser (light) therapy (LLLT) in skin: stimulating, healing, restoring. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  16. ↑ Laser light therapy in inflammatory, musculoskeletal, and rheumatic disease. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  17. ↑ Laser light therapy in inflammatory, musculoskeletal, and rheumatic disease. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  18. ↑ Photobiomodulation Literature Watch January 2023. Photobiomodulation, Photomedicine, and Laser Surgery. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  19. ↑ Low-level laser (light) therapy (LLLT) in skin: stimulating, healing, restoring. PubMed Central. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
  20. ↑ https://elethosszig.hu/artritisz-izuleti-gyulladas-es-lagylezer/
  21. ↑ On behalf of The Mucositis Study Group of the Multinational Association of Supportive Care in Cancer/International Society of Oral Oncology (MASCC/ISOO) (2019. október 1.). „Systematic review of photobiomodulation for the management of oral mucositis in cancer patients and clinical practice guidelines”. Supportive Care in Cancer 27 (10), 3969–3983. o. DOI:10.1007/s00520-019-04890-2. ISSN 0941-4355. PMID 31286228.
  22. ↑ Stausholm (2019. október 28.). „Efficacy of low-level laser therapy on pain and disability in knee osteoarthritis: systematic review and meta-analysis of randomised placebo-controlled trials”. BMJ Open 9 (10), e031142. o. DOI:10.1136/bmjopen-2019-031142. ISSN 2044-6055. PMID 31662383.
  23. ↑ Huang (2015. december 15.). „The effectiveness of low-level laser therapy for nonspecific chronic low back pain: a systematic review and meta-analysis”. Arthritis Research & Therapy 17, 360. o. DOI:10.1186/s13075-015-0882-0. ISSN 1478-6362. PMID 26667480.
  24. ↑ Chow (2009. november 1.). „Efficacy of low-level laser therapy in the management of neck pain: a systematic review and meta-analysis of randomised placebo or active-treatment controlled trials.”. Lancet 374 (9705), 1897–1908. o. DOI:10.1016/S0140-6736(09)61522-1. PMID 19913903.
  25. ↑ Bjordal (2008). „A systematic review with procedural assessments and meta-analysis of Low Level Laser Therapy in lateral elbow tendinopathy (tennis elbow)”. BMC Musculoskeletal Disorders 9, 75. o. DOI:10.1186/1471-2474-9-75. PMID 18510742.
  26. ↑ Tumilty (2010). „Low Level Laser Treatment of Tendinopathy: A Systematic Review with Meta-analysis”. Photomedicine and Laser Surgery 28 (1), 3–16. o. DOI:10.1089/pho.2008.2470. PMID 19708800.
  27. ↑ Bjordal (2003). „A systematic review of low level laser therapy with location-specific doses for pain from chronic joint disorders”. The Australian Journal of Physiotherapy 49 (2), 107–16. o. DOI:10.1016/s0004-9514(14)60127-6. PMID 12775206.
  28. ↑ Cobb (2006). „Lasers in Periodontics: A Review of the Literature”. Journal of Periodontology 77 (4), 545–564. o. DOI:10.1902/jop.2006.050417. PMID 16584335.
  29. ↑ Sculean (2005). „Anti-infective therapy with an Er:YAG laser: influence on peri-implant healing”. Expert Review of Medical Devices 2 (3), 267–76. o. DOI:10.1586/17434440.2.3.267. PMID 16288590.
  30. ↑ Da Silva (2010). „Laser Therapy in the Tissue Repair Process: A Literature Review”. Photomedicine and Laser Surgery 28 (1), 17–21. o. DOI:10.1089/pho.2008.2372. PMID 19764898.
  31. ↑ Doggone Joints: Laser Therapy for Pet Arthritis. ABC News, 2011. február 23. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  32. ↑ Robinson, Narda G. (2013), "Complementary and Alternative Veterinary Medicine: Laser Therapy", The Merck Veterinary Manual, 11th edition.
  33. ↑ McKenzie, Brennen (2016), "The Laser Craze: What Is the Evidence for Low-level Laser Therapy?" Archiválva 2018. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. [SA222]; Western Veterinary Conference, Proceedings of the WVC 88th Annual Conference, Mandalay Bay Convention Center, Resort and Casino, Las Vegas, NV, March 6–10, 2016.
  34. ↑ McKenzie, Brennen (2016), "WVC 2016: The Laser Craze", The SkeptVet.

Források

[szerkesztés]

(A Wikipédia irányelvei szerint ide független, megbízható áttekintő közlemények, klinikai irányelvek és tankönyvi fejezetek hivatkozásai kerülnek. A PBM/LLLT témában különösen az összefoglaló (review) publikációk és szakmai társasági ajánlások számítanak tipikus forrásnak.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Low-level laser therapy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alacsony_szintű_lézerterápia&oldid=28695013”