Agnesi-féle görbe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Agnesi-féle görbe

Agnesi-féle görbe (ejtsd: Anyeszi) síkgörbe, algebrai görbe, nevét Maria Gaetana Agnesi (1718 - 1799) olasz nyelvész, matematikus és filozófus után kapta.

Szerkesztése az ábra jelöléseivel: Jelöljünk ki egy kör kerületén egy O pontot. Húzzuk meg az OA szelőt, az A pont a kör tetszőleges másik pontja. Az M pont az O pont átmérőjén lévő átellenes kör-pont. Az OA szelő N pontban metszi a körhöz az M pontban húzott érintőt. Az N pontban OM-el húzott párhuzamos egyenes és erre az A-ban állított merőleges a P pontban metszi egymást. Az A pont helyének változtatásával ilyen módon megszerkesztett P pontok az Agnesi-féle görbe mértani helyét alkotják.

A görbe aszimptotája a körhöz O pontban húzott érintő, a görbe szimmetrikus az OM egyenesre.

Egyenletei[szerkesztés]

Az Agnesi-féle görbe szerkesztését mutató animáció

Legyen O pont az origó és M a pozitív y-tengelyen. Legyen a kör sugara a. Ekkor a görbe egyenlete derékszögű koordináta-rendszerben:

.

Ha a=1/2, ez az egyenlet ilyen alakra egyszerűsödik:

Egy paraméteres egyenletrendszere, ha az OM és OA egyenesek által bezárt szög az óramutató járása szerint mérve:

Egy másik paraméteres egyenletrendszer esetén legyen az OA egyenes és az x-tengely által bezárt, az óramutató járásával ellenkező irányban növekvő szög:

Tulajdonságai[szerkesztés]

Agnesi-féle görbék a=1, a=2, a=4 és a=8 állandóval.
  • Az csúcspontban a görbületi sugár:

és

.

Ezekben a pontokban az érintők meredeksége:

és

  • A görbe és aszimptotája közötti terület négyszerese a származtató kör területének, azaz
.
  • A görbének, mint meridiángörbének az aszimptota körüli megforgatásával származtatott forgástest térfogata:
.
  • A görbe súlypontja a pont.

Forrás[szerkesztés]

  • J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963-10-53091