Adzsita Keszakambalí

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A 6 sramana világnézete a páli kánonban
(a Samannaphala-szutta alapján1)
Kérdés: "Lehetséges rámutatni a szerzetesi élet
gyümölcseire, amely itt és most látható?"1
sramana világnézet (ditthi)
Púrana
Kasszapa
Erkölcstelenség: tagad minden jutalmat vagy
büntetést a jó és a rossz cselekedetekért.
Makkhali
Goszála
Fatalizmus: nincs hatalmunk;
a szenvedés előre meg van írva.
Adzsita
Keszakambalí
Materializmus: halálkor minden megszűnik.
Pakudha
Kaccsájana
Eternalizmus: Az anyag, az öröm, a fájdalom és
a lélek végtelen és egymáshoz semmi közük.
Nigantha
Nátaputta
Önmegtartóztatás: ruházd fel magad, tisztítsd meg magad
és vond be magad minden gonoszság elkerülésével.2
Szanydzsaja
Belatthaputta
Agnoszticizmus: "Nem hiszem. Én nem úgy gondolom
vagy máshogy. Nem gondolom, hogy nem vagy nem nem."

Az ítélkezés felfüggesztése.

Jegyzetek: 1. DN 2 (Thanissaro, 1997; Walshe, 1995, pp. 91-109).
2. DN-a (Ñāṇamoli & Bodhi, 1995, 1258-59. o., n. 585).

Adzsita Keszakambalí (kínai: 無勝髮褐, pinjin: Wúshèng Fàhè) ősi, indiai filozófus volt az i.e. 6. században, akit az indiai materializmus első alakjának tartanak. Valószínűleg a történelmi Buddha és Mahávíra kortársa volt. Sokan úgy tartják, hogy a lokájata iskola tanainak jelentős része Adzsita tanításaiból ered.

Filozófiája[szerkesztés]

A lokájata tanokhoz hasonlóan semmi nem maradt fent írásban Adzsita tanításaiból sem, csupán utalások léteznek a más mesterekkel vívott vitáiról. Adzsita filozófiájának vázát az őt körülvevő homályos legendákból kell kibontani.

A buddhista források szerint[szerkesztés]

Egy buddhista legenda szerint Adzsita emberi hajból készült párnát viselt (szanszkrit: keszakambali - „a hajpárnával”), amelyet a legszörnyűbb díszítésnek neveztek. Hideg időben hideg volt, melegben meleg volt, büdös volt és kellemetlen tapintású.[1] Az Adzsita név jelentése „meghódítatlan”, amely arra utal, hogy szeretett vitázni.[2]

Egy korai buddhista forrás szerint Adzsita így érvelt:

Nem létezik olyan, hogy alamizsna, vagy áldozat vagy felajánlás. Nincs se gyümölcse, se eredménye a jó vagy a rossz cselekedeteknek... Az embert négy elem építi fel. Amikor meghal a földrésze visszatér a földhöz, a folyadék része a vízhez, a hője a tűzhöz, a szele a levegőhöz és a szervei átalakulnak térré. A négy tartó, az ötödiken keresztül elviszi a halott testet, amíg el nem érik az égő földet; az emberek dicshimnuszokat zengnek, de ott a csontjait kifehérítik és a felajánlásaik porba vesznek. Bolondok tana csak az ajándék. Csak hazugság, butaság, amikor jussról beszélnek. Bolond és bölcs teste egyaránt elenyészik, megszűnik és nincs a halál után.[3]

A Brahmadzsala-szutta szerint Adzsita felvetése az uccsedaváda (a halál utáni megsemmisülés tana) és a tam-dzsivam-tam-szariram-váda (a lélek és test identitásának tana), amely tagadta az örök lélek önálló létezését.[1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Bhaskar (1972)
  2. David J. Kalupahana. Ethics in Early Buddhism. University of Hawaii Press, 18. o (1995. január 1.). ISBN 978-0-8248-1702-2. Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 6. 
  3. Lásd: Thomas William Rhys Davids: Dialogues of the Buddha, 1899 - idézet: Debiprasad Chattopadhyaya (1964/1993) 194. o.

Források[szerkesztés]

  • Bhaskar, Bhagchandra Jain, Jainism in Buddhist Literature (Alok Prakashan, Nagpur, 1972)
  • Chattopadhyaya, Debiprasad, Indian Philosophy (People's Publishing House, New Delhi, 1964, 7th Edition: 1993)
  • Damodar Dharmanand Kosambi, An Introduction to the Study of Indian History (Popular Prakashan, Mumbai, India, 1956)
  • Damodar Dharmanand Kosambi, The Culture and Civilisation of Ancient India in Historical Outline (Routledge & Kegan Paul, London, 1965)
  • Ñāṇamoli, Bhikkhu (ford.) és Bodhi, Bhikkhu (szerk.), The Middle-Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya (Wisdom Publications, Boston, 2001) ISBN 086171072X.
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) Samaññaphala Sutta: The Fruits of the Contemplative Life (DN 2) (1997) Available on-line at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.02.0.than.html.
  • Walshe, Maurice O'Connell (ford.), The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya (Wisdom Publications, Somerville, MA, 1995) ISBN 0861711033.