Adiabatikus állapotváltozás p-V diagramon. W jelöli a külső munkát
Az adiabatikus állapotváltozás vagy adiabatikus folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer és környezete között nem jön létre hőátadás. Ideális gázok esetében, amelyeknek nincs belső súrlódása, az adiabatikus állapotváltozás egyben izentropikus állapotváltozás is, vagyis a folyamat során a rendszer entrópiája nem változik.
A szó görög eredetű. Diabatosz (διαβατός) jelentése járható. A szó eleji a fosztóképző: (át)járhatatlan.[1]
A nyomás, fajlagos térfogat és hőmérséklet között az állapotváltozás kezdő és végállapota között a következő összefüggések írhatók fel:


Itt kétatomos gázokra
az adiabatikus kitevő.
A külső munka egyenlő a belső energia változásával:
![{\displaystyle L_{12}=\int _{1}^{2}p~dv=c_{v}(T_{2}-T_{1})={\frac {1}{\kappa -1}}(p_{1}v_{1}-p_{2}v_{2})={\frac {p_{1}v_{1}}{\kappa -1}}\left(1-{\frac {T_{2}}{T_{1}}}\right)={\frac {p_{1}v_{1}}{\kappa -1}}\left[1-\left({\frac {p_{2}}{p_{1}}}\right)^{\frac {\kappa -1}{\kappa }}\right].}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/ce57b50ec21c64137ee888faff0025649327bd73)
Expanzió (tágulás) esetén a belső energia csökken, kompresszió (sűrítés) esetén nő.
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9. o. ISBN 963 8334 96 7