Acsay Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Acsay Antal
Acsay Antal.png
Született Acsay Antal
1861. október 28.
Felsőalpár
Elhunyt 1918. szeptember 10. (56 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása tanár, író
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]

Acsay Antal (Felsőalpár, ma: Lakitelek, 1861. október 28.Budapest, 1918. szeptember 10.) magyar piarista szerzetes, tanár, elméleti pedagógiatudós, pedagógiatörténész.

Pályafutása[szerkesztés]

1888-tól a piarista rend budapesti papnevelő és tanárképző főiskolájának tanára, 1897-ben a budapesti tudományegyetemen a pedagógia történetének magántanára, 1907-től a hittudományi karon a neveléstudomány előadója. 1898-ban lefordította és jegyzetekkel ellátta Aeneas Sylvius Piccolomini (II. Piusz pápa) A gyermeknevelés című munkáját. Fővárosi törvényhatósági tagként élénk részt vett a főváros igazgatásában. 1918-ban hunyt el 57 éves korában.

Több könyve, illetve tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg, amelyek közül többet külön is kiadtak.

Művei[szerkesztés]

  • A magyarországi kegyes tanítórend befolyása 18. századi tanügyünk fejlődésére 1750–1800. Vác, 1887.
  • A humanisták és skolasztikusok küzdelme a 16. század elején. Budapest, 1895.
  • Savonarola. Tanulmány. Budapest, 1896. (különnyomat a Religio-Vallásból)
  • Dante, Machiavelli, Savanarola. Budapest, 1897 (különnyomat a Magyar Szemléből)
  • Lubrich Ágost. Budapest, 1897 (különnyomat a Katolikus Paedagogiából)
  • Cicero mint bölcselő. Budapest, 1898. (különnyomat a Bölcseleti Folyóiratból)
  • A gyermeknevelés. Írta Aeneas Silvius. Ford. és jegyzetek. Budapest, 1898.
  • Lubrich Ágost emlékezete (1825–1900); Szent István Társulat, Budapest, 1905 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből)
  • A renaissance Itáliában. Budapest, 1905.

Források[szerkesztés]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM39536, Acsay Antal, 2018. szeptember 3.