Ugrás a tartalomhoz

Abd el-Fattáh el-Burhán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abd el-Fattáh el-Burhán
SzületettAbd el-Fattáh Abd er-Rahmán el-Burhán
1960. július 11. (65 éves)[1]
Qandato[1]
Állampolgárságaszudáni
Gyermekeihárom gyermek[2]
Foglalkozása
  • fegyveres erők tagja
  • köztisztviselő
  • politikus
Tisztségepekingi véderő attasé[2]
katonai vezető[2]
Iskoláiالمقاومة الشعبية السودانية
Szudán Átmeneti Szuverén Tanácsának elnöke
(de facto államfő)
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. november 11.
Elődő maga, mint a Szuverén Tanács elnöke
Szudán Szuverén Tanácsának elnöke
Hivatali idő
2019. augusztus 20. – 2021. október 25.
Elődő maga, mint az Átmeneti Katonai Tanács elnöke
Utódő maga, mint az Átmeneti Szuverén Tanács elnöke
Szudán Átmeneti Katonai Tanácsának elnöke
Hivatali idő
2019. április 12. – augusztus 20.
ElődAhmed Awad Ibn Auf
Utódő maga, mint a Szuverén Tanács elnöke
Katonai pályafutása
OrszágSzudán
Rendfokozataaltábornagy
Háborúi, csatáimásodik szudáni polgárháború
Dárfúri konfliktus
Jemeni polgárháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Abd el-Fattáh el-Burhán témájú médiaállományokat.

Abd el-Fattáh Abd er-Rahmán el-Burhán (arabul: عبد الفتاح عبد الرحمن البرهان; Qandato, 1960[3] –) szudáni politikus, hivatásos katonatiszt, a szudáni fegyveres erők főparancsnokaként Szudán de facto államfője (2019 óta).[4]

Életpályája

[szerkesztés]

Falun született 1960-ban, Kartúmtól északra,[2] vallásos, szúfi családban.[5] Általános és középiskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, de a közeli Shendi városában fejezte be, majd a szudáni katonai akadémián diplomázott. Nem sokkal később részt vett a második szudáni polgárháborúban – melyben a dél-szudániak a függetlenségük elnyeréséért harcoltak 1983 és 2005 között –,[6] majd a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban 2003-ban kezdődött felkelés leverésében.[5] Egy rövid ideig Szudán pekingi véderő attaséja volt.[7]

Katonai ismereteit előbb Egyiptomban, majd Jordániában bővítette tovább.[6] Hazájába visszatérve a határőrségnél különböző beosztásokat töltött be, végül határőrizeti erők élére került, később pedig a szárazföldi erők vezérkari főnökének műveleti helyettese lett.[8] Ebben a minőségében szervezte meg a szudáni csapatok kivezénylését Jemenbe (2015),[6] ahol Rijád kérésére a szudáni csapatok a jemeni síita huti lázadók elleni, Szaúd-Arábia vezette harcokban vettek részt, annak ellenére, hogy az ország vezetése mindaddig inkább a hutikat támogató Iránnal ápolt jó kapcsolatokat. A műveletek során befolyásos barátokra tett szert Szaúd-Arábia, és a konfliktusban szintén részt vevő Egyesült Arab Emírségek vezetői körében.[5]

2018-ban kinevezték a szárazföldi erők vezérkari főnökének,[8] 2019 februárban pedig a hadsereg főfelügyelőjévé.[3] A hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el Jemenben, miközben Szudánban egyre nőtt az elégedetlenség az árak emelkedése miatt.[5] A tömegtüntetések hatására 2019. április 11-én katonai vezetők egy csoportja megbuktatta Omar el-Basírt, az irányítást átvevő katonai tanács élére az az Avád Mohamed Ahmed Ibn Auf altábornagy került, akit azzal vádoltak, hogy a nyugat-szudáni Dárfúrban háborús bűnöket követett el.[9] A demonstrálók követelésének engedve másnap lemondott az Átmeneti Katonai Tanács éléről, átengedve azt el-Burhánnak (április 12.).[10]

Négy hónappal később, augusztus 20-án, a polgári-katonai megállapodás révén létrejött tizenegy (hat civil és öt katona) tagú „szuverén tanács” elnöke lett, melynek feladata lett volna – valamivel több mint három évig – az új, demokratikus választások megtartásáig vezetni az országot.[11] 2021 szeptemberében a hadsereg meghiúsított egy iszlamista puccskísérletet, melynek keretében a 2019-ig hatalmon levő al-Basír támogatói kívánták átvenni a vezetést. A Szuverén Tanács a civil kormányzat gyengeségét vádolta a puccskísérletért, és ahelyett, hogy el-Burhán átadta volna egy civilnek az elnöki hatalommal felruházott pozícióját[12] – bár a 2020 októberében aláírt jubai megállapodás[13] lehetővé tette számára, hogy további 20 hónapig vezesse a Szuverén Tanácsot, ahelyett, hogy a korábban elfogadott tervek szerint 2021 februárjában lemondott volna[14] –, a következő hónapban – a polgárháború elkerülésére hivatkozva – maga hajtott vére puccsot, melynek során a katonaság átvette a hatalmat, kihirdették a szükségállapotot, feloszlatták a Szuverén Tanácsot – amely mindeddig megosztotta a hatalmat az ország katonái és a civilek között – és az átmeneti kormányt, valamint őrizetbe vették a miniszterelnököt, Abdalla Hamdok, több miniszterrel és kormánytisztviselővel együtt.[15]

November 11-én rendeletet bocsátott ki egy új, átmeneti szuverén tanács felállításról,[16] amelyben ugyanazok a katonai tagok és lázadó vezetők kaptak helyett, mint korábban, azonban a civil tagokat újjakkal cserélték le. Az újonnan felállított testület élén is megtartotta pozícióját csakúgy, mint helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo altábornagy.[17] November 20-án a civilek és a katonaság – közvetítőkön keresztül – megállapodást kötöttek egymással, melynek részeként elengedték a politikai foglyokat, a letartóztatott kormánytagokat, és visszahelyezték hivatalába Hamdokot (november 21.),[18] aki a szűnni nem akaró tüntetések hatására a következő év elején önként lemondott tisztéről (január 2.).[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b https://www.blackpast.org/global-african-history/abdel-fattah-al-burhan-1960/
  2. ↑ a b c d Abdel Fattah al-Burhan, the general who leads Sudan (angol nyelven). france24.com, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  3. ↑ a b „Sudan transition: Lt-Gen Burhan sworn in as Sovereign Council chief”, BBC News, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2021. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  4. ↑ Abdelaziz, Khalid. „Seven killed, 140 hurt in protests against Sudan military coup”, Reuters, 2021. október 26. (Hozzáférés: 2021. november 27.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ a b c d Kontúr. Abdelfattah al-Burhan, szudáni puccsvezér. In.: HVG. XLIV. évfolyam, 2022/2. (2218.) szám, 31. oldal, ISSN 1217-9647
  6. ↑ a b c Soudan : qui est Abdel Fattah al-Burhan, le leader de la junte au pouvoir à Khartoum? (francia nyelven). information.tv5monde.com, 2021. október 26. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  7. ↑ Rickett, Oscar: Sudan coup 2021: Who is Abdel Fattah al-Burhan? (angol nyelven). middleeasteye.net, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
  8. ↑ a b Who is Abdel Fattah al-Burhan? (angol nyelven). eng.majalla.com, 2021. október 29. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  9. ↑ Herczeg Márk: A diktátor megbukott, de a rendszere még nem (magyar nyelven). 444.hu, 2019. április 12. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  10. ↑ Teljes káosz: minden nap új fordulatot hoz Szudánban (magyar nyelven). infostart.hu, 2019. április 13. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  11. ↑ Sudan forms 11-member sovereign council, headed by al-Burhan (angol nyelven). aljazeera.com, 2019. augusztus 20. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  12. ↑ Alföldy Zsigmond: Nemzetközi lapszemle 3. Economist, „The generals strike back” (2021. október 30.) (magyar nyelven). ludovikacollegium.hu. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  13. ↑ Sudan’s government, rebel groups sign landmark deal (angol nyelven). aljazeera.com, 2020. október 3. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  14. ↑ Sudanese-Egyptian Military Relations and Geopolitics: Implications for Powering the GERD (angol nyelven). africanarguments.org, 2020. december 17. (Hozzáférés: 2022. január 16.)
  15. ↑ Kottasová, Ivana–Mackintosh, Eliza: The military has taken over in Sudan. Here’s what happened (angol nyelven). CNN, 2021. október 26. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
  16. ↑ Abdelrahim, Adel: Gen. Abdel Al-Burhan appoints himself chairman of Sudan’s ruling Sovereign Council (angol nyelven). aa.com.tr, 2021. november 11. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  17. ↑ Sudan coup leader restores restructured Sovereignty Council (angol nyelven). dabangasudan.org, 2021. november 11. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  18. ↑ Körömi Csongor: Megállapodott a hadsereg a civil vezetéssel, visszatérhet Szudán megpuccsolt miniszterelnöke (magyar nyelven). Telex, 2021. november 21. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  19. ↑ Kiss Csaba: Katonai puccs után véres tüntetések: újabb országban jött el a földi pokol, amely milliós menekültáradattal fenyegeti Európát (magyar nyelven). portfolio.hu, 2022. január 9. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abd_el-Fattáh_el-Burhán&oldid=28347883”