Ugrás a tartalomhoz

A posztós céh elöljárói

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A posztós céh elöljárói (De Staalmeesters)
MűvészRembrandt Harmenszoon van Rijn (1662 körül)
Típusolaj, vászon
Műfajgroup portrait
Mozgalom
Magasság191,5 cm
Szélesség279 cm
MúzeumRijksmuseum
Gyűjtemény
TelepülésAmszterdam
Katalógusszám
  • 2017 (Catalog of the paintings on show at the Rijksmuseum in 1956, Catalogus der schilderijen, miniaturen, pastels, omlijste teekeningen, enz. in het Rijks-museum te Amsterdam (1909))
  • 928 (Rembrandt catalogue raisonné, 1914)
  • 404 (Rembrandt catalogue raisonné, 1968)
  • 299 (A Corpus of Rembrandt Paintings VI)
  • 415 (Rembrandt catalogue raisonné, 1935)
  • 256 (Rembrandt catalog raisonné, 1986)
  • 492 (Rembrandt catalogue raisonné, 1908)
  • 70 (A Treasury of Art Masterpieces: from the Renaissance to the Present Day)
  • 52 (120 paintings from the Rijksmuseum)
  • 424 (The Complete Paintings of Rembrandt)
  • 116 (Rembrandt. Schilderijen bijeengebracht ter gelegenheid van de inhuldiging van Hare Majesteit Koningin Wilhelmina, 8 September-31 October 1898)
  • 141 (A catalogue raisonné of the works of the most eminent Dutch, Flemish, and French painters (Part the Seventh - Rembrandt))
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz A posztós céh elöljárói témájú médiaállományokat.

»A posztós céh elöljárói« (De Staalmeesters) Rembrandt utolsó olyan megrendelése volt, amit megfestve még egyszer nagy felületen próbálhatta ki alkotó erejét.

Története

[szerkesztés]

1661-ben vagy 1662-ben rendelte meg Rembrandttól a festményt az amszterdami rőfösök céhe, hogy ábrázolja rajta a hat céhmestert:

  • Jacob van Loon (1595–1674),
  • Volckert Jansz (1605/10–1681),
  • Willem van Doeyenburg (kb. 1616–1687),
  • de knecht Frans Hendricksz Bel (1629–1701),
  • Aernout van der Mye (kb. 1625–1681)
  • Jochem de Neve (1629–1681).

A céh megszűnése után a kép a város tulajdonába került, és a városi tanács 1808-ban kölcsönadta a Rijksmuseumnak. A kép azóta is ott látható, bár esetenként nagyobb kiállításokra továbbkölcsönzik.

A festmény

[szerkesztés]

Rembrandt nyugtalan vonalú elrendezésben sorakoztatta fel nagy jellemábrázoló erővel[1] megfestett alakjait egy szabálytalanul elhelyezett asztal mögé. Minden alak megannyi külön típus; különbségeiket fokozzák a barna színek és a rájuk eső fények.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Művészeti Lexikon, 4. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest., p.42.

Források

[szerkesztés]
  • Dombi József, 1964: Múzeumok – remekművek. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. pp. 7–16.
  • Wolfgang Kosack: "A second Rembrandt" www.the-staalmeesters.com