A ló háziasítása
A ló háziasítása hosszú folyamat volt, amelynek során a vadlóból kialakították a házi lovat.
A legkorábbi ismert lótartó népek[szerkesztés]
A ló háziasítása a legújabb régészeti kutatások szerint az i. e. 4. évezred folyamán zajlott le Közép-Ázsia és Kelet-Európa területén. Észak-Kazahsztán területén a botaji kultúrában találták meg a vadló tömeges tartásának és hátasállatként való használatának eddigi legkorábbi nyomait az i. e. 3500 körül időből.[1] A folyamat a mai Dél-Oroszország illetve Mezopotámia területén folytatódott. A nomád lótartók hamarosan rájöttek, hogy lovon szállíthatják felszerelésüket, ezért elkezdték málhahordóként használni őket. Nyugat- és Közép-Európában körülbelül 700 óta, a vaskortól használják a lovat hátas állatként, szállításra, vadászatokhoz, a háborúkban, csatározásokban harci szekerek húzójaként. Az első kifejezetten harci szekerek a mezopotámiai sumer államokban jelentek meg legkésőbb az i. e. 3. évezred elején.[2]
Az i. e. 1800 utáni években a hurrik is harci szekereket használtak, a történetírók szerint ezek négyes fogatok voltak. A szelekciós nemesítés tudományát a kurrit néphez kötik, amely tudomány azután így került át a Közel-Keletre.[3]
Egyiptomot az i. e. 1782 és 1570 közötti években egy kis-ázsiai harcias nép, a hükszoszok igázták le, akik Palesztinán és a Sínai-félszigeten keresztül érkeztek Egyiptomba. A hükszoszok harci kocsikkal és az addig Egyiptomban ismeretlen lovakkal érkeztek, fejlett bronzeszközöket és fegyvereket használtak. Az addig ismeretlen állatok meghonosodtak és hamarosan tenyészteni kezdték őket. Az egyiptomiak aztán a hükszoszoktól átvett majd tovább fejlesztett harcmodor bevetésével űzték ki a megszállókat és váltak az Újbirodalom idején a történelem első nagy hódító birodalmává.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Outram, Alan K. (2009. március 6.). „The Earliest Horse Harnessing and Milking” (angol nyelven). Science 323, 1332–1335. o. DOI:10.1126/science.1168594. PMID 19265018. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
- ↑ Winkler, G A hadviselés művészete, i. m. 10. o.
- ↑ Mihók Sándor - Pataki Balázs: Lófajták - A ló szerepe az emberiség történetében.
Források[szerkesztés]
- Josee Hermsen: Lovak enciklopédiája, Ford. Horváth Ildikó. Ventus Libro Kiadó, 2006. ISBN 978-963-9546-74-5
- Mihók Sándor, Pataki Balázs: Lófajták, Mezőgazda Kft, 2003. ISBN 978-963-286-471-6
- Talbot-Rice, T.: Ancient Arts of Central Asia, Thames and Hudson, New York, 1965
- Rubicon történelmi magazin: Kis magyar lótörténelem; 2013/7. szám, 36-81. oldal
- Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1
További információk[szerkesztés]
- Lótartás
- Lótartás: otthon vagy bértartásban?
- A ló közép-ázsiai háziasításának legújabb régészeti emlékei (angolul)
- Szentirmai Eszter: A háziasítás hatása a lovak viselkedésére, avagy miből lesz a rossz szokás? (PointerNet)
