2022-es brazíliai általános választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2022-es általános választás
Első forduló: 2022. október 2.
Második forduló 2022. október 30.
← 2018
Elnökjelölt Lula da Silva Jair Bolsonaro
Párt Munkáspárt Liberális Párt
Szavazatok

(II. forduló)

60,345,999 58,206,354
% 50.90 49.10
Szavazatok

(I. forduló)

57,258,115 51,071,277
% 48.43 43.20

A 2022-es brazíliai általános választást, két fordulóban 2022. október 2-án illetve október 30-án tartották. A procedúra során megválasztották Brazília elnökét, alelnökét, a kétkamarás Nemzeti Kongresszus tagjait illetve a brazil államok kormányzóit.

A választáson a hivatalban levő elnök Jair Bolsonaro indul újra a jelöltségért valamint a Munkáspárt politikusa, Brazília 2002-2010 közötti elnöke Luiz Inácio Lula da Silva is, emellett több más jelölt is indul. Bolsonaro kampánya során több olyan kijelentést tett, hogyha nem ő nyer akkor ott választási csalás lesz illetve számos megfigyelő tart attól, hogy a választási vereség esetén az eredményeket megkérdőjelezik illetve önpuccsot hajtanak végre.[1][2]

Választási rendszer[szerkesztés]

Brazíliában minden 16 éven felüli brazil állampolgár szavazhat illetve a 18 és 70 év közötti választópolgároknak kötelező a szavazás. Aki nem tudja valós indokkal igazolni a szavazáson való távollétét, annak 3.51 reáis bírságot kell fizetnie. A külföldön élő brazilok csak az elnökre szavazhatnak. Brazília és Portugália között fennálló egyezmény szerint azok a portugál állampolgárok, akik már legalább három éve Brazíliában élnek, szavazhatnak a brazíliai választásokon.

Elnökválasztás[szerkesztés]

A mindenkori brazil elnököt és alelnököt kétfordulós rendszerben választják meg.

Kormányzóválasztás[szerkesztés]

A brazil államok és a Szövetségi Kerület kormányzóit és helyetteseit is hasonlóképpen kétfordulós rendszerben választják meg.

Kongresszusi választás[szerkesztés]

Szenátus[szerkesztés]

A Szenátusnak mandátumainak egyharmadát, 81 mandátumot lehet megválasztani. A szenátorok tisztsége 8 évre szól. Minden állam és a Szövetségi Kerület 2-2 jelöltet választhat meg, relatív többségi szavazási rendszerben.

Képviselőház[szerkesztés]

Az 513 képviselőt a 27 többmandátumos választókerületekben választják meg, 8-70 közötti mandátumot államonként, a lakosság számától függően. A szavazás nyílt listás, arányos képviseleti rendszerben történik. A töredékszavazatokat D'Hondt-módszernek megfelelően osztják ki.

A választás menete[szerkesztés]

A választásokat mindig vasárnapi napon tartják meg. Levélszavazásra és korai szavazásra nincs lehetőség. A szavazóknak előre kell regisztrálniuk magukat fényképes igazolvánnyal. Mint egy 92 ezer szavazóhelyiséget szoktak kialakítani Brazília-szerte, legtöbbjük iskolákban.[3] A bennszülött területeken élő szavazóknak sokat kell utazni, hogy eljussanak a legközelebbi szavazóhelyiségbe. Világszerte 160 egyéb szavazóhelyiség van, amiket a brazil diplomáciai képviseleteken alakítanak a külföldön élő brazil állampolgárok számára.[4]

A szavazóhelyiségekben elektronikus, DRE szavazógépeken lehet szavazni. A szavazók a jelöltjéhez társított kódszámot kell beütnie, hogy a kívánt jelöltre és pártra szavazzon. A gépen megjelenik ekkor a jelölt képe és az őt támogató párt vagy koalíció ekkor zöld gomb lenyomásával megerősíti a szavazását, illetve piros gomb lenyomásával másik jelöltet választhat. A fehér gomb lenyomását a rendszer "üresen hagyott szavazólapként" kezeli, illetve ha egyik jelölthöz sem tartozó kódszámot ütnek be, akkor a rendszer érvénytelennek veszi a szavazatot. Papíralapú szavazásra csak akkor van lehetőség, ha a DRE szavazógép nem működik illetve olyan külképviseleti szavazóhelyiségben, ahol kevesebb mint 100 fő van regisztrálva szavazóként.[5]

Elnökjelöltek[szerkesztés]

Második fordulóba jutott jelöltek[szerkesztés]

Párt/Koalció neve Elnökjelölt[6] Alelnökjelöltek[a] Coalition
Munkáspárt
(PT) 		Luiz Inácio Lula da Silva Luiz Inácio Lula da Silva

Brazília elnöke (2003–2010)
São Paulo állam képviselője (1987–1991)

 Geraldo Alckmin Geraldo Alckmin (PSB)

São Paulo állam kormányzója (2001–2006, 2011–2018)
São Paulo állam alkormányzója (1995–2001)

 Reménység Brazíliája:
Liberális Párt
(PL) 		Jair Bolsonaro Jair Bolsonaro

Brazília elnöke (2019 óta)
Rio de Janeiro állam képviselője (1991–2018)

 Walter Braga Netto Walter Braga Netto

Brazília honvédelmi minisztere (2021–2022)
Elnöki hivatal vezetője (2020–2021)

 Brazília Javáért:

Választási kampány[szerkesztés]

Politikai erőszak[szerkesztés]

2022.augusztusában kezdődött a kampány, amit alapvetően erőszakos légkör jellemzett: fizikai és verbális erőszakban részesült több Bolsonaro politikáját nyíltan kritizáló személy: főleg nők, politikai ellenfelek. Gyakran elhangzott, hogy a munkáspárti szavazóknak és szimpatizánsokat, ki kéne irtani.[7][8] Előfordult, hogy maga Bolsonaro akart egy őt kritizáló Youtuber kezéből kitépni a telefonját.

2022. július 10-én Foz do Iguaçuban Marcelo Aloizio de Arruda, munkáspárti aktivista épp születésnapját ünnepelte egy közösségi központban, amikor Jorge Guaranho aznap szolgálaton kívül levő börtönőr, Bolsonaro szimpatizáns lelőtte Arrudát politikai okból, az áldozat feleségét és négy gyerekét hagyta hátra.[9][10]

2022. szeptember 8-án a Mato Grosso állambeli Confresa településen két farmer vitájából keletkezett tragédia: a 24 éves Bolsonaro szimpatizáns Rafael Silva de Oliveira és a 42 éves Lula szimpatizáns Benedito Cardoso dos Santos heves veszekedést folytatott politikai nézetük miatt, majd Rafael 70-szer késelte meg Beneditot.[11] A Lula szimpatizánst, Beneditót többször szemen, nyakon és homlokon szúrta, miután ő Rafaelt állon vágta. A Lula szimpatizáns a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A gyilkosságot követően a gyanúsított le akarta fejezni áldozatát egy baltával, de ehelyett elvitte egy klinikára. Az orvosok a helyszínen azonnal rendőrt hívtak és az elkövetőt letartóztatták. A gyanúsítottról kiderült, hogy már eljárás indult ellene emberölés, nemi erőszak és csalás vádjában.[12][13][14]

2022. szeptember 13-án Rio Grande do Sul államban Salto do Jacuí településen a 44 éves farmer, Bolsonaro szimpatizáns Luiz Carlos Ottoni zaklatta autójával Cleres Relevante munkáspárti önkormányzati képviselőt és asszisztensét. Ottoni az autójával követte az otthonáig mind a képviselőt, mind az asszisztensét. Közben hol lassított, hol gyorsított a gyakran füstölő autójával provokálásból és egyszer csak szándékosan belehajtott a képviselő autójába. Az elkövető ellen a rendőrség hajtóvadászatot indított, de közben halálos autóbalesetet szenvedett.[15][16]

2022. szeptember 19-én Recifében Bolsonaro szimpatizánsok egy csoportja egy Lula kampánypólót viselő vak férfit verbálisan, majd fizikálisan is bántalmaztak: megverték és megrugdosták. Az áldozatnak a kórházban rohama lett és 8 túl napon túl gyógyuló sérülései keletkeztek.[17][18]

2022. szeptember 24-én a Bolsonaro szimpatizáns Edmilson Freire, berohant egy bárba és üvöltve kérdezte "Ki támogatja Lulát?", amire Antônio Carlos Silva válaszolt, hogy Lulára szavaz. Ezt követően Edmilson bordán szúrta Silvát, aki a kórházban belehalt a sérülésben. Edmilsont letartóztatták és kiderült, hogy családon belüli erőszak vádjával már korábban elítélték.[19]

Jair Bolsonaro választási csalási vádaskodása[szerkesztés]

2022 júliusában tucatnyi ország diplomatája előtt Bolsonaro elnök arról beszélt, hogy az ország elektronikus szavazórendszere sérülékeny. Több nemzetközi jogi szakértő és politikai elemző is úgy ítélte meg, hogy ezek a kijelentések alááshatják a demokráciát és önpuccsot hozhat, mint amilyen Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostroma volt. Bolsonaro azt is kijelentette,hogy ha nem ő győz az elnökválasztáson, akkor az választási csalás lesz. Ezzel kapcsolatban szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy könnyen megnehezíthetik Bolsonáróék a velük szimpatizáló brazil katonai és rendőrségi emberekkel a következő kormány helyzetét, ahogyan ezt az 1964-es brazíliai puccs esetén tették.[20][21][22][23]

Dezinformáció[szerkesztés]

A kampány egyik fő témája a számos dezinformáció volt, amely már a 2018-as elnökválasztást is meghatározta. Magánszemélyek is hivatalosan személyek is gyakran terjesztettek álhíreket politikai ellenfelei lejáratására és karaktergyilkolására. Emiatt a Legfelsőbb Választási Bíróság egy törvényerőre emelkedett iránymutatást adott ki a dezinformációról és álhírekről, amellyel büntetni akarták az álhírt terjesztő weboldalakat illetve betiltani a politikai hirdetéseket az interneten.[24]

Szeptember 24-én csoportos üzenetküldést jelentettek Paraná államból, ahol Jair Bolsonaróval szövetséges kormányzat van. Több felhasználó is jelezte, hogy állami hivataltól jöttek üzenetek, amiben azt híresztelték, hogy Bolsonaro győzni fog az első fordulóban, ha nem így történik utcára szólítanak mindenkit tüntetésre valamint hogy rohamozzák meg a Legfelsőbb Bíróság és a Nemzeti Kongresszus épületét.[25]

Tömegközlekedés megnehezítése[szerkesztés]

Szeptember 27.-én több városvezetés is, amely Bolsonaro szimpatizánsú többségben van bejelentette, hogy az ingyenes tömegközlekedést felfüggesztik, mert nincs pénze az adott városvezetésnek az ingyenes utazási bérleteket kigazdálkodnia, azért hogy szabotázst hajtsanak végre a választáson. Az ingyenes utazási bérleteket a szegény és mélyszegénységben élő emberek számára biztosították. Ennek keretében a választás napján ingyen utazhattak a lakhelyük és szavazóhelyiség között a rászoruló választók. Pont ennek a társadalmi rétegnek a körében vezette a felméréseket Lula, emiatt ez a döntés különösen érzékenyen érintette őket és ez is volt a városvezetések stratégiája.[26]

Egy másik esetben annak ellenére, hogy a Lulával szövetséges Randolfe Rodrigues szenátor és több önkormányzati képviselő kérte a a Legfelsőbb Választási Bíróságot, hogy biztosítsanak ingyenes utazási bérleteket a szavazás napján, Porto Alegre városvezetése "költségtakarékossági okokból" megvonta az ingyenes utazási bérletek fedezését, 25 év után először. A város polgármestere Sebastião Melo Bolsonaro szimpatizáns.[27][28]

Október 1-én Bolsonaro kampánya során felszólította a Legfelsőbb Választási Bíróságot, hogy azonnal szüntesse be a választás napján biztosított ingyenes utazási bérleteket a tömegközlekedésben. Azzal érvelt, hogy az összeg jelentősen megterheli az önkormányzatok költségvetését és hogy az összegről, nem volt semmilyen előzetes megállapodás. A hivatal visszautasította a vádak, hisz a városvezetéseknek semmilyen többletkiadást nem okoz ez az intézkedés.[29][30]

Eredmények[szerkesztés]

Elnökválasztás[szerkesztés]

Elnök jelölt Választási koalíció Első forduló Második forduló
Szavazatok % Szavazatok %
Luiz Inácio Lula da Silva Munkáspárt 57,259,504 48.43 60,345,999 50.90
Jair Bolsonaro Liberális Párt 51,072,345 43.20 58,206,354 49.10
Simone Tebet Brazil Demokratikus Mozgalom 4,915,423 4.16
Ciro Gomes Demokratikus Munkáspárt 3,599,287 3,04
Soraya Thronicke Brazil Egység 600,955 0.51
Luiz Felipe d'Avila Új Párt 559,708 0,47
Kelmon Souza Brazil Munkapárt 81,129 0.07
Leonardo Péricles Népi Egység 53,519 0.05
Érvénytelen szavazatok 3,487,874 – 3,930,695 3.16
Összes szavazat 123,682,372 100 124,252,716 100
Választásra jogosultak/Részvételi arány 156,446,127 79.06 156,446,127 79.42
Forrás: Brazil Legfelsőbb Választási Bíróság Archiválva 2022. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Első forduló[szerkesztés]

Lula kiemelkedően magas, 60% feletti eredményt ért el Brazíliai északkeleti államaiban: Maranhão, Piaúi, Ceará és Bahía államokban, 50% feletti eredményt ért el Rio Grande do Norte, Paraíba, Pernambuco, Alagoas és Sergipe államokban. Hagyományosan ez része számít az ország szegényebb területének.

Bolsonaro 50% feletti eredményt ért el Santa Catarina, Rondonia, Acre és Roraima államokban emellett az ország délebbi államaiban az országos átlagnál jobb eredményt ért el.

Második forduló[szerkesztés]

  • Lula második fordulóban elért szavazattöbblete az első fordulóhoz képest államonként százalékosan
    Lula második fordulóban elért szavazattöbblete az első fordulóhoz képest államonként százalékosan
  • Bolsonaro második fordulóban elért szavazattöbblete az első fordulóhoz képest államonként százalékosan
    Bolsonaro második fordulóban elért szavazattöbblete az első fordulóhoz képest államonként százalékosan

Lula Ceará, Szövetségi Kerület, Sao Paulo és Sergipe államokban tett szert 4%-kal több szavazatra, és az ország északkeleti részén szerepelt jobban mint az első fordulóban.

Bolsonaro az északkeleti régiókat kivéve mindenhol növelte a szavazatait: Amapá, Sao Paulo, Paraná, Santa Catarina, Rio Grande do Sul államokban 9%-kal növelte szavazatait.

Területi eredmények[szerkesztés]

Államonkénti eredmények[31]
Szövetségi állam neve Második forduló Első forduló
Luiz Inácio Lula da Silva Jair Bolsonaro Luiz Inácio Lula da Silva Jair Bolsonaro Simone Tebet Ciro Gomes Egyéb jelöltek
Szavazatok % Szavazatok % Szavazatok % Szavazatok % Szavazatok % Szavazatok % Szavazatok %
Acre 121,566 29.70 287,750 70.30 129,022 29.26 275,582 62.50 20,122 4.56 12,314 2.79 3,877 0.88
Alagoas 976,831 58.68 687,827 41.32 974,156 56.50 621,515 36.05 67,411 3.91 43,542 2.53 17,593 1.02
Amapá 189,918 48.64 200,547 51.36 197,382 45.67 187,621 43.41 27,497 6.36 14,670 3.39 4,991 1.15
Amazonas 1,004,991 51.10 961,741 48.90 1,019,684 49.58 880,198 42.80 87,060 4.23 44,527 2.16 25,207 1.23
Bahia 6,097,815 72.12 2,357,028 27.88 5,873,081 69.73 2,047,599 24.31 197,305 2.34 217,224 2.58 87,799 1.04
Ceará 3,807,891 69.97 1,634,477 30.03 3,578,355 65.91 1,377,827 25.38 66,214 1.22 369,222 6.80 37,646 0.69
Espírito Santo 926,767 41.96 1,282,145 58.04 897,348 40.40 1,160,030 52.23 85,325 3.84 56,221 2.53 22,206 1.00
Szövetségi Kerület 729,295 41.19 1,041,331 58.81 649,534 36.85 910,397 51.65 105,377 5.98 74,308 4.22 22,959 1.30
Goiás 1,542,115 41.29 2,193,041 58.71 1,454,723 39.51 1,920,203 52.16 170,742 4.64 90,695 2.46 45,106 1.23
Maranhão 2,668,425 71.14 1,082,749 28.86 2,603,454 68.84 983,861 26.02 78,254 2.07 96,095 2.54 19,981 0.53
Mato Grosso 652,786 34.92 1,216,730 65.08 633,748 34.39 1,102,866 59.84 55,989 3.04 29,437 1.60 20,848 1.13
Mato Grosso do Sul 599,547 40.51 880,606 59.49 588,323 39.04 794,206 52.70 79,719 5.29 29,314 1.95 15,427 1.02
Minas Gerais 6,190,960 50.20 6,141,310 49.80 5,802,571 48.29 5,239,264 43.60 500,658 4.17 310,324 2.58 163,816 1.36
Pará 2,509,084 54.75 2,073,895 45.25 2,443,730 52.22 1,884,673 40.27 204,075 4.36 116,057 2.48 31,401 0.67
Paraíba 1,601,953 66.62 802,502 33.38 1,554,868 64.21 717,416 29.62 57,154 2.36 76,225 3.15 16,025 0.66
Paraná 2,506,605 37.60 4,159,343 62.40 2,363,492 35.99 3,628,612 55.26 309,685 4.72 180,599 2.75 84,376 1.28
Pernambuco 3,640,933 66.93 1,798,832 33.07 3,558,322 65.27 1,630,938 29.91 96,570 1.77 130,015 2.38 36,164 0.66
Piauí 1,551,383 76.86 467,065 23.14 1,518,008 74.25 406,897 19.90 42,179 2.06 59,321 2.90 17,981 0.88
Rio de Janeiro 4,156,217 43.47 5,403,894 56.53 3,847,143 40.68 4,831,246 51.09 365,969 3.87 301,489 3.19 110,830 1.17
Rio Grande do Norte 1,326,785 65.10 711,381 34.90 1,264,179 62.98 622,731 31.02 38,633 1.92 71,740 3.57 9,981 0.50
Rio Grande do Sul 2,891,851 43.65 3,733,185 56.35 2,806,672 42.28 3,245,023 48.89 317,957 4.79 190,945 2.88 77,155 1.16
Rondônia 262,904 29.34 633,236 70.66 261,749 28.98 581,306 64.36 31,217 3.46 19,353 2.14 9,610 1.06
Roraima 67,128 23.92 213,518 76.08 68,760 23.05 207,587 69.57 12,956 4.34 6,709 2.25 2,357 0.79
Santa Catarina 1,351,918 30.73 3,047,630 69.27 1,279,216 29.54 2,694,406 62.21 191,310 4.42 88,672 2.05 77,380 1.79
São Paulo 11,519,882 44.76 14,216,587 55.24 10,490,032 40.89 12,239,989 47.71 1,625,596 6.34 898,540 3.50 402,177 1.57
Sergipe 862,951 67.21 421,086 32.79 828,716 63.82 378,610 29.16 42,073 3.24 40,247 3.10 8,786 0.68
Tocantins 434,593 51.36 411,654 48.64 434,303 50.40 379,194 44.00 25,209 2.93 18,141 2.11 4,945 0.57
Külföldi szavazatok 152,905 51.28 145,264 48.72 138,933 47.17 122,548 41.61 13,167 4.47 13,341 4.53 6,536 2.22

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 30 days left: more than 156 million voters go to the ballot boxes (portugál nyelven). Superior Electoral Court, 2022. szeptember 2. [2022. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  2. ↑ Brazil: Freedom in the World 2022 Country Report. Freedom House. [2022. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  3. ↑ Saiba quantas zonas e seções eleitorais há no Brasil (portugál nyelven). Poder 360, 2022. szeptember 20. [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  4. ↑ Magistrados estaduais do Amazonas designados para atuar no processo eleitoral levam a cidadania, por meio do voto, aos locais mais distantes do Estado (portugál nyelven). Court of Justice of Amazonas, 2022. augusztus 24. [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  5. ↑ Auditoria e fiscalização (portugál nyelven). Electoral Justice. [2022. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  6. ↑ Publishing of candidates and electoral accounts (portugál nyelven). Superior Electoral Court of Brazil. [2016. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 6.)
  7. ↑ FolhaPress: Bolsonaro radicaliza discurso contra PT após novo caso de violência política (portugál nyelven). Jornal de Brasília , 2022. szeptember 9. [2022. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
  8. ↑ Bolsonaro ataca Lula: 'Essa gente tem que ser extirpada da vida pública' (portugál nyelven). noticias.uol.com.br . [2022. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
  9. ↑ Brazil Party Official Shot Dead at His 50th Birthday Celebration | PE…. archive.ph , 2022. július 13. [2022. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  10. ↑ Guarda Municipal que era tesoureiro do PT é morto a tiros na própria …. archive.ph , 2022. július 10. [2022. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  11. ↑ Apoiador de Lula levou 70 facadas de bolsonarista no MT, conclui exame (brazíliai portugál nyelven). Estado de Minas , 2022. szeptember 27. [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  12. ↑ Bridi, Carla: Brazil: man killed by co-worker after argument over election (angol nyelven). AP NEWS , 2022. szeptember 9. [2022. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 11.)
  13. ↑ archive.ph. archive.ph . [2022. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
  14. ↑ archive.ph. archive.ph . [2022. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
  15. ↑ Efraim, Anita: Agressor de vereadora do PT morre durante perseguição policial. Yahoo! Notícias, 2022. szeptember 14. [2022. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 27.)
  16. ↑ Ataque a vereadora do PT acaba em morte de bolsonarista - 14/09/2022 …. archive.ph , 2022. szeptember 14. [2022. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  17. ↑ Hora, Jornal Meia: Deficiente visual é agredido em metrô por usar adesivo em apoio a Lula (brazíliai portugál nyelven). MH - Geral . [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  18. ↑ Deficiente visual apoiador de Lula denuncia agressão de bolsonaristas (brazíliai portugál nyelven). Estado de Minas , 2022. szeptember 28. [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  19. ↑ Polícia prende suspeito de matar homem no Ceará por discussão política (portugál nyelven). O Globo . [2022. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  20. ↑ Savarese, Mauricio: Bolsonaro meets diplomats to sow doubts on election. Portland Press Herald, 2022. július 18. [2022. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  21. ↑ Nicas, Jack: Bolsonaro's New Ally in Questioning Brazil's Elections: The Military, 2022. június 12. [2022. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  22. ↑ Might Jair Bolsonaro try to steal Brazil's election?, 2022. július 14. [2022. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
  23. ↑ Bolsonaro supporters breach police cordon in protest against Brazil judiciary. CNN . [2022. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  24. ↑ TSE, Tribunal Superior Eleitoral: Missão brasileira discute estratégias de combate à desinformação com a União Europeia. Tribunal Superior Eleitoral , 2022. július 7. [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 25.)
  25. ↑ Disparo em massa com ameaças a favor de Bolsonaro vira alvo de investigação no Paraná (portugál nyelven). Folha de S.Paulo , 2022. szeptember 24. [2022. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 25.)
  26. ↑ PT teme que donos de empresas de ônibus pró-Bolsonaro reduzam frotas para sabotar eleitor de baixa renda (portugál nyelven). The Intercept Brasil . [2022. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 1.)
  27. ↑ Audi, Amanda: Brazilian state capitals announce free bus fares on Election Day (amerikai angol nyelven). The Brazilian Report , 2022. szeptember 29. [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 1.)
  28. ↑ Ministro do STF determina transporte público em nível normal no dia 2 (brazíliai portugál nyelven). esportes.yahoo.com . [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 1.)
  29. ↑ TSE rejeita pedido de Bolsonaro contra transporte em nível normal no domingo (brazíliai portugál nyelven). noticias.uol.com.br . [2022. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 2.)
  30. ↑ Ministro do TSE chama de absurdo pedido da campanha de Bolsonaro de limitar transporte nas eleições (brazíliai portugál nyelven). G1 . [2022. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 2.)
  31. ↑ Resultados (portugál nyelven). Superior Electoral Court. (Hozzáférés: 2022. november 12.)[halott link]


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="lower-alpha"/>

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2022-es_brazíliai_általános_választás&oldid=26550895”