Brazil Demokratikus Mozgalom
| Brazil Demokratikus Mozgalom Movimento Democrático Brasileiro | |
| Adatok | |
| Elnök | Romero Jucá |
| Alapítva | 1965. december 4. |
| Székház | Brazíliaváros |
| Ideológia | gyűjtőpárt[1][2] |
| Politikai elhelyezkedés | Közép[3][4] Jobbközép |
| Parlamenti jelenlét | Képviselőház: 64 / 513 Szenátus: 23 / 81 Kormányzók: 7 / 27 |
| Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brazil Demokratikus Mozgalom Movimento Democrático Brasileiro témájú médiaállományokat. | |
Brazil Demokratikus Mozgalom, egy brazíliai centrista, jobbközép politikai párt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A párt 1965-ben alapult meg, ami a brazil katonai junta alatt 1979-ig a Nemzeti Megújulási Mozgalom kormánypárt egyik fő ellenzéke lett. A párt ellenzéki léte alatt gyűjtőpárttá vált, amely magába tömörítette a katonai juntával szemben kritikus teljes ellenzéket. Maga a párt centrista erővé vált, számos különböző politikai irányzattal: a konzervatívokat José Sarney (Brazília 1985 és 1990 közötti elnöke); a liberálisokat Pedro Simon; a baloldaliakat Roberto Requião, a populisták Íris Resende és a nacionalistákat Orestes Quércia képviselte a mozgalmon belül, ami 1981-ben hivatalosan is párt lett.
1985-ben a brazil elnök választást Tancredo Neves nyerte, ám hivatalának betöltése előtt meghalt, így a konzervatív José Sarney lett Brazília elnöke. 1990-ig töltötte be hivatalát, őt Fernando Collor de Mello követte, akit 1989-ben demokratikus úton választottak meg. 2016-ig nem volt olyan elnök, akit ez a párt adott volna, a volt (2018-ig) elnök Michel Temer viszont a párt egyik alapító tagja.
Ideológiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Maga a párt a katonai diktatúra ellenzéki tömörülése volt, amely ernyőszervezetként magába foglalta a különböző irányzatokat: liberális konzervatív, kereszténydemokrata, szociáldemokrata, szocialista és centrista irányzatokat.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Rhodes, Sybil (2006). Social Movements and Free-Market Capitalism in Latin America. State University of New York Press. 117. o.
- ↑ Lansford, Tom, ed. (2014). "Switzerland". Political Handbook of the World 2014. CQ Press/SAGE. 183. o.
- ↑ Power, Timothy J. (2008). Kingstone, Peter (ed.). Centering Democracy?: Ideological Cleavages and Convergence in the Brazilian Political Class. University of Pittsburgh Press. 89. o.
{{cite book}}:|work=ignored (súgó) - ↑ Porto, Mauro P. (2008). Democratization and Election News Coverage in Brazil. Routledge. 253. o.
{{cite book}}:|work=ignored (súgó)