1 bites architektúra
Ellenőrzött
| Bit | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 4 | 8 | 12 | 16 | 18 | 24 | 31 | 32 | 36 | 48 | 60 | 64 | 128 | 256 | 512 |
| Alkalmazás | |||||||||||||||
| 16 | 32 | 64 | |||||||||||||
| Lebegőpontos számítás pontossága | |||||||||||||||
| x½ | x1 | x2 | x4 | ||||||||||||
| Lebegőpontos számítás decimális pontossága | |||||||||||||||
| 32 | 64 | 128 | |||||||||||||
A számítógép-architektúrák területén 1 bites egészek, memóriacímek és más adategységek azok, melyek legfeljebb 1 biten (1/8 oktett) kifejezhetők, illetve ilyen szélesek. 1 bites mikroprocesszor-, illetve ALU-architektúrák továbbá azok, melyek ilyen méretű regisztereket, címsíneket és adatsíneket használnak.
Olyan egybites architektúrára példa, amit valóban CPU-ként árultak, a Motorola MC14500B Industrial Control Unit.[1] Kutatási céllal számos tervezési tanulmány készült 1 bites architektúrák témakörében, a hozzá tartozó 1 bites logikát a számítógép-programozás is ismeri.
Az egybites architektúrák más ismert példái programozható logikai vezérlők.
Egy 1 bites architektúra tipikus utasítássorozata lehet például:
- Az 1-es digitális input értékének betöltése az egybites regiszterbe;
- az egybites regiszter értékével és a 2-es digitális input értékével logikai VAGY művelet végzése, az eredményt a regiszterben hagyva;
- az egybites regiszter értékének kiírása az 1-es outputra.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "MC14500B Industrial Control Unit. Semiconductor Technical Data, Rev. 3" (PDF). Motorola. 1995. 2017. május 20. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 1..
