Ugrás a tartalomhoz

Őszibarack-iszalag-levéltetű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen BinBot (vitalap | szerkesztései) 2019. november 2., 20:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése, Évszakok linktelenítése 2. és WP:HIV#mihez))
Őszibarack-iszalag-levéltetű
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha)
Öregcsalád: Levéltetvek (Aphidoidea)
Család: Valódi levéltetűfélék (Aphididae)
Nem: Myzus
Faj: M. varians
Tudományos név
Myzus varians
Davidson, 1912
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Őszibarack-iszalag-levéltetű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Őszibarack-iszalag-levéltetű témájú kategóriát.

Az őszibarack-iszalag-levéltetű (Myzus varians), a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj.

Az őszibarack és a dísznövényként is elterjedt iszalagfélék kártevője.

Megjelenése

A szárnyatlan nőstények hossza 2,4 mm, színezetük világoszöld. Potrohcsövük proximális fele a testhez hasonlóan zöld, a második fele fekete.

A szárnyas nemzedék nőstényeinek hossza 2,2 mm, fejük és toruk fekete, potrohuk világoszöld egységes fekete középfolttal és négy-négy oldalfolttal.

Életmódja

Elsődleges tápnövénye az őszibarack, melyen a tavaszi és őszi hónapokban élősködik. A nyári hónapok alatt iszalagfélékre repül át, csak kisebb telepek maradnak az őszibarackon.

Nemzedékváltása

Az áttelelő petékből kikelő lárvák áprilisban fejlődnek ősanyákká. Ezek utódnemzedékei folyamatosan jönnek létre szűznemzéssel, elevenszüléssel.

Májustól kezdve megjelennek a szárnyas egyedek, és különböző -kertben is ültetett- iszalagfélékre települnek át. A nyári szárnyatlan nemzedékek jórészt, e tápnövényeken fejlődnek, csak kisebb telepek maradnak a barackfákon.

Az iszalagokon nyár végén már szárnyas nőstények, később hímek fejlődnek, amik októberben visszarepülnek az őszibarackra, ahol párosodnak és rövidesen megkezdik az áttelelő peték lerakását a hajtások rügyei mellé.

Kártétele

Szívogatásuk nyomán jellegzetes kárkép alakul ki. Az őszibarack levelei hosszirányban, a főér mentén a fonák felé csőrszerűen besodródnak.
Az őszibarack fajtájától függően a besodródott levelek el is színeződhetnek, a súlyosan fertőzött hajtásokról a levelek nyár végére lehullanak.

Kártétele ott igazán jelentős, ahol a nyári tápnövényei is bőségesen rendelkezésére állnak, ami gyakorta előfordul, hiszen az iszalagok a kertvárosok, kertek kedvelt dísznövényei közé tartoznak.

Védekezés

Fontos a fertőzött növényi részek rendszeres begyűjtése és megsemmisítése.

Vegyszeres védekezésre is lehetőség van ellenük.

Források

  • Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9