Csápor
Csápor (szlovákul Čápor) Cabajcsápor településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 7 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén a korai bronzkorban a hallstatti kultúra települése állt. A római korból hamvasztásos barbár sírokat tártak itt fel. 1156-ban Cipur néven említik először.[1] Neve a szláv čapur (= törzs) főnévből származik. 1248-ban "Chapor" néven bukkan fel a neve, a nyitrai vár tartozéka volt. A 16. századtól a nyitrai püspökség mocsonoki uradalmának része. 1715-ben szőlőskertje és 19 háztartása volt. 1752-ben 107 család élt a községben. 1787-ben 89 háza és 474 lakosa volt, a kamarához tartozott. 1828-ban 94 házában 659 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, szalmakalap és seprűkészítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSAPOR. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, vagy a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, 375fekszik Nyitratól 3/4. mértföldnyire. Határja középszerű, fája valamint tűzre, úgy épűletre is elég, legelője hasonlóképen, szőlő hegye sovány, malma nints, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Csapor, tót falu, Nyitra vgyében, Mocsonokhoz 1/2 mfdnyire. 648 kath., 5 zsidó lak. kath. paroch. templommal. Határa dombos; erdeje, gyümölcse bőven. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra. " [3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 942, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Cabajcsápor 3424 lakosából 3351 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma felújítására Gusztinyi János püspök nagyobb összeget hagyott.[4] A mai templom 1780-ban épült klasszicista stílusban. Tornya 1803-ban készült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1858-ban Machovich Gyula teológiai doktor és plébános.
- Itt született 1909-ben Ján Domasta szlovák író.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Cserenyey István 1913: Néhány kép a nyitrai püspökség két utolsó századából. Religio LXXII.
Források[szerkesztés]
- Titus Kolník 1962: Urnový hrob z mladšej doby rímskej z Čápora. Študijné Zvesti 9, 281-282.
- Anton Točík 1980: Výsledky prieskumu archeologických lokalít na juhozápadnom Slovensku. AVANS 1978, 266-272.
- Hunka, J. - Ožďáni, O. 2004: Nové lokality v intraviláne Čápora. AVANS 2003, 79-80.
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]