Ütközőállam

Az ütközőállam két nagyobb, egymással ellenséges hatalom között fekvő semleges állam. A két erősebb szomszéd nem állomásoztat sereget a területén, viszont rendelkezhet saját katonai erőkkel, ez utóbbiban különbözik a demilitarizált zónától. Bármelyik szomszédos hatalom invázióját a másik agresszióként értelmezi, és háborút robbanthat ki. Megléte biztosítja, hogy a két nagyobb hatalom távolságot tartson egymástól, ezért az ütközőállam egyfajta konfliktuskerülő megoldás, a történelem során a nagyhatalmak sokszor törekedtek kialakítani és megtartani ilyen szerepű államformákat.

Példák

• Finnország a svéd és az orosz birodalmak között a 17. században a svéd uralom idején
• Észak-Korea a kínai és a Dél-Koreában állomásoztatott amerikai osztagok között a hidegháború idején
• Afganisztán a 19. században a brit és az orosz birodalmak között
• A Magyar Királyság, majd az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán és az Habsburg birodalmak között
• Etiópia az afrikai gyarmatosítás időszakában, a francia és a brit fennhatóságú gyarmatok között

Források

• Ütközőállam – Magyar katolikus lexikon
• Ütközőállam - A magyar nyelv értelmező szótára

További információk

• Luxemburgi Zsigmond külpolitikája Sulinet
• Ütközőállam - Ténykép: Flamandok és vallonok a Németalföldön - MNO.hu 2010. július 6.