Ötvös József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ötvös József
Született1857. január 1.
Pest
Elhunyt1934. június 14. (77 évesen)
Budapest
GyermekeiÖtvös Gitta
Foglalkozásaorvos
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Ötvös József (Pest, 1857. január 1.Budapest, Terézváros, 1934. június 14.)[1] orvosdoktor, az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja. Ötvös Gitta színésznő apja, Gobbi Alajos veje.

Élete[szerkesztés]

Ötvös József (1827–1896) színész és Sperling Alojzia fiaként született. Pesten végezte középiskolai és orvosi tanulmányait és 1881. október 21-én egyetemes orvosdoktorrá avatták. Mint IV. éves orvostanhallgató irodalmi dolgozatával és bonctani készítményével pályadíjat nyert. 1880-tól 1886-ig a székesfővárosi Szent Rókus Kórházban mint externista, majd mint segédorvos működött; 1882-ben katonai főorvossá, 1886-ban pedig a székesfővárosi fertőző-kórházhoz a himlőosztály rendelő főorvosává nevezték ki. 1892-ben és 1893-ban a székesfővárosi járványbizottság részéről az akkor uralkodott kolerajárvány okának kinyomozásával lévén megbízva, ezen működéséről két nagy könyvalakban nyomtatásban megjelent és számos grafikai rajzzal, táblával és térképpel ellátott jelentésével számolt be. 1883-ban a budapesti királyi orvosegylet rendes tagja lett. Mint középiskolai egészségtani tanár 1889-től 1900-ig a gyakorló gimnáziumban működött. A fővárosi iskolaszék rendes tagja. 1890-ben a budapesti törvényszéki fogházhoz orvossá nevezték ki, 1899-ben József főherceg margitszigeti fürdőorvossá nevezte ki; az ő tanácsa alapján történt a sziget újabb fürdői berendezése. 1902-ben szaktanulmányok végett külföldön (Wörishofen, München, Drezda stb.) utazást tett. Felesége Gobbi (Gobby) Kornélia volt, akivel 1883. május 6-án kötött házasságot a budapest-belvárosi plébániatemplomban.[2] Halálát agyguta okozta, 1934. június 17-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi úti temetőben. Felesége öt évvel élte túl, elhunyt 1939. november 9-én Budapesten.[3]

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Gyógyászatban (1884. Fejizomgörcs, Nervus medianus hűdése, A féloldali tonicus arczgörcs, 1885. Erb-féle vállkarhűdés, 1886. Az egyenes hasizmok clonicus görcse, 1901. Szt. Margit-sziget mint téli gyógyfürdőhely); az Orvosi Heti Szemlében (1887. A xylol gyógyértéke a himlőnél, 1889. Heveny agyhártyagyulladás, Peczkelő ujj); a Magyar Szalonban (1890. A rabok egészsége); az Orvosi Hetilapban (1891. Ujabb gyógyszerek az 1890. évben, 1895. Az 1892-93. évi székesfővárosi cholera oka, 1900. Szt. Margit-sziget jövője, 1903. A Kneipp-öntések orvosi birálata); a Medicinische Revue f. interne Medicin u. Therapeiban (1891. Der jetzige Stand der Theorie über Diabetes mellitus); az Egészségben (1895. A főváros ivóvize és a cholera); a Gyermekgyógyászatban (1899. Az elzüllött gyermekek gondozása); a Pester med.-chirurg. Presseben (1899. Fürsoge der verwahrlosten Kinder).

Munkái[szerkesztés]

  • Az 1892-93. évi fő- és székvárosi cholerának oka. Bpest, 1893. Színes térképpel, két grafikai táblával és 14 táblázattal. (Különnyomat a fő- és székvárosi főorvosi Cholera-Jelentésből).
  • Budapest székesfővárosban 1893 második felében fellépett cholerának oka. Uo. 1894. Színes térképpel, két grafikai táblával, nyolcz táblázattal és hat szövegrajzzal. (Különnyom. a főorvosi Jelentésből).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]