Óriásrétisas

Óriásrétisas
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Rétisasformák (Haliaeetinae);
Nem:	Haliaeetus; Savigny, 1809
Faj:	H. pelagicus;
Tudományos név
	Haliaeetus pelagicus; (Pallas, 1811)
Szinonimák
	Aquila pelagica
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Óriásrétisas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásrétisas témájú médiaállományokat és Óriásrétisas témájú kategóriát.

Az óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Fészkelőterülete a Bering-tenger és az Ohotszki-tenger partvidéke mentén, valamint Kamcsatkán, Szahalinon és az Amur alsó folyása mentén található, ahová a költőpár március elején érkezik.

Alfajai[szerkesztés]

Haliaeetus pelagicus pelagicus
Koreai óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus niger) - a Koreai-félszigeten élt egykor, de a vadászat és élőhelyének tönkretétele miatt az 1950-es évek végére kihalt

Megjelenése[szerkesztés]

A világ legnagyobb termetű sasfaja. Magassága 85–105 centiméter, szárnyfesztávolsága 200–240 centiméter. A tojó testtömege 6,8–9 kilogramm, a hímé 4,9–6 kilogramm. Feje barna, sárgás csőre felett fehér folt található. Szárnya szintén barna, de tövénél fehér szín jelentkezik. Sárga lábán négy hatalmas karom helyezkedik el.

Portré

Életmódja[szerkesztés]

A fiókának rengeteg táplálékot – főleg halat és kisebb vízimadarakat – hordanak. Kisebb emlősöket is zsákmányolnak, és elfogyasztják a tengerpartra kivetett dögöket is. Ritkán akár fiatal fókákat, sőt rókákat is elejtenek.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét leginkább nyárfákra vagy nyírfákra, ritkábban meredek sziklafalak kiugrásaira építi. A fészek ágakból készül, és levelek meg tollak bélelik.

A tojó 1–3 tojást rak, általában április végén. A szülők felváltva költik ki a fészekaljat mintegy 40 nap alatt, bár a tojó többet ül a fészken.

Források[szerkesztés]

Öt kontinens állatai: Ázsia
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap