Észak-krími-csatorna
| Észak-krími-csatorna | |
 | |
| Ország | |
| Település | |
| Építés éve | 1960-as évek |
| Típus | irrigation canal |
| Hosszúsága | 402 600 m |
| Elhelyezkedése | |
 Észak-krími-csatorna
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 46° 45′ 55″, k. h. 33° 23′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 55″, k. h. 33° 23′ 40″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-krími-csatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Észak-krimi-csatorna (ukránul: Північно-Кримський канал, oroszul: Северо-Крымский канал) 1961 és 1971 között épült, a Herszoni terület és a Krím félsziget édesvízzel történő ellátását biztosító csatorna. A Kahovkai-víztározóból indulva biztosítja a Krím félsziget északi részének a vízellátását. Neve megnyitásakor a „Lenini komszomolról elnevezett Észak-krími csatorna” ( Северо-Крымский канал имени Ленинского комсомола) volt.
A csatornát az ukrán hatóságok 2014 áprilisában lezárták. Az előretörő orosz hadsereg 2022. március 26-án a Herszoni területen felrobbantotta az ukrán hatóságok által épített csatornát elzáró gátat, és ezzel az Észak-krimi csatornán keresztül újraindult Észak-Krím vízellátása a Dnyeperből.
Nyomvonala[szerkesztés]
Az Észak-krimi csatorna a Herszoni területen a Dnyeper folyó Kahovkai-víztározójából ágazik ki Nova-Kahovka településnél. Innen a Herszoni terület déli részén halad, majd a Perekopi földszoroson keresztül éri el a Krím félsziget északi partját. A félsziget északi partja mentén haladva nem messze Kercs városától a Kercsi-víztározóban végződik. A csatorna teljes hossza 402,6 km, átlagos szélessége 15 méter, mélysége 7 méter. Működése idején, 1971 és 2014 között átlagosan másodpercenként 380 m³ vizet bocsátott át. Maximális vízátbocsátási képessége 500 m³/sec, ez a Dnyeper átlagos vízhozamának megközelítően 30%-a. A Krímbe érkező víz 80%-át öntözésre, 20%-át pedig a Krím lakosságának ivóvízzel történő ellátására használták. Az Észak-krimi csatorna biztosította a Krím félsziget lakossági vízellátásának 85%-át.
Története[szerkesztés]
Egy, a Dnyeper vizét a Krím félszigetre vezető csatorna ötletét már a 19. században felvetette Christian von Steven botanikus. Megépítésére azonban a második világháború végéig nem került sor. A Szovjetunió kommunista Pártjának a Központi Bizottsága és a szovjet kormány 1950 szeptember 21-én kiadott rendelete rendeli el a Kahovkai-víztározó, a Kahovkai-vízierőmű és az Észak-krimi csatorna megépítését. Erről a döntésről a szovjet posta emlékbélyeget adott ki 1951-ben.
2014-ben a Krím félszíget elfoglalását követően az ukrán hatóságok korlátozták a csatornába juttatott víz mennyiségét. A krími határtól mintegy 16 km-re homokzsákokból gátat építettek a csatornába, ezzel teljesen elzárva a víz útját.[1] A csatorna lezárása igen súlyos helyzetbe hozta a félsziget lakosságát.[2][3] Elsősorban az öntözés hiányában a mezőgazdasági termelés katasztrofálisan visszaesett. Hivatalos statisztikák szerint a mezőgazdasági művelés alatt álló terület az öntözési lehetőségek híján a 2013-as évi 130 000 hektárról mintegy tizedére, 14 000 hektárra esett vissza. A lakossági ivóvízellátásban is súlyos korlátozások bevezetésére került sor: 2021-ben naponta 3-5 órán át volt mindössze ivóvíz. A New York Times 2021-ben több cikkben hívta fel a figyelmet, hogy ez a vízkorlátozás okot adhat egy orosz intervencióra.[4][5] A 2022-es háború kitörésének első napján az orosz hadsereg egységei a Krímből kiindulva ellenőrzésük alá vonták az Észak-krími csatornát. A Krimi Köztársaság felszólította a helyi szerveket a csatorna üzembe helyezésére, és két nappal később, április 26-án az orosz csapatok felrobbantották a víz útját elzáró betongátat, és ezzel Észak-Krím vízellátása fokozatosan helyreállt.[1][3][5][4][2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b „Ukrajna elzárta a Krím félsziget vízcsapját”, HVG, 2014. április 26. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
- ↑ a b Troianovski. „Where Ukrainians Are Preparing for All-Out War With Russia”, The New York Times , 2021. május 8.
- ↑ a b „Vízválság fenyeget: Ukrajna továbbra sem ad ivóvizet a Krímben élőknek”, Napi.hu, 2021. május 27. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
- ↑ a b „80,000 Russian Troops Remain at Ukraine Border as U.S. and NATO Hold Exercises”, New York Times, 2020. augusztus 2. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
- ↑ a b „Szeptemberben háború törhet ki Európában”, Index, 2021. május 27. (Hozzáférés: 2022. április 22.)