Érdy Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érdy Pál
Érdy Pál 1936 körül
Érdy Pál 1936 körül
SzületettEisler Pál Győző
1905. január 17.
Budapest VI. kerülete
Elhunyt1952. december 5. (47 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaoperaénekes
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1C-6-13)
SablonWikidataSegítség

Érdy Pál, született Eisler Pál Győző (Budapest, Terézváros, 1905. január 17.[1]1952. december 5.) magyar operaénekes (bariton).

Élete[szerkesztés]

Eisler Oszkár (1875–1921) gőzmalmi hivatalnok és Weinberger Kornélia (1876–1959) tanárnő fia. Énekesi tanulmányait Makkay Mihálynál folytatta, majd 1930-ban a Városi Színház tagja lett. 1931-ben Troppaban és Drezdában, majd Grazban, Brnóban, Aussigben énekelt. Énekesi karrierje először külföldön bontakozott ki. A Magyar Királyi Operaház tagjaiból alakult együttes vidéki előadásainak szólistája volt. 1934 októberében mutatkozott be a magyar közönségnek – bár kisebb szerepekben láthatták már pályája elején – a Városi Színházban a Faust Mefisztójaként.[2] Ez utóbbiról így szólt a kritika:

Szép, melegcsengésű baritonjával kiválóan bánik. Átgondoltan és spinesen énekel s nem hagyja szerepének egyetlen egy momentumát sem kiaknázatlanul, sem ének, sem pedig játék szempontjából.
– Ujság (1934. október 19.)

Ezután más bariton szerepekben is hallhatta itthon a közönség. 1935-ben Felix Weingartner meghívására a bécsi Staatsoperben Rigoletto szerepében lépett színpadra.[3] A következő évben játszott Bécsben és Svájcban is. Gyakran szerepelt a Magyar Rádióban is. 1937-ben leszerződött Reichenbergbe és a Prágai Rádióhoz is, s az év januárjában részt vett egy kairói turnén.[4] Két évvel később a Párizsi Nagyopera szerződtette a Rigoletto, Scarpia, Escamillo és Mefisztó szerepekre. Nemcsak Párizsban, hanem Cannesban, Nizzában, Biarritzban és Strassbourgban is fellépett.[5] A zsidótörvények következtében néhány évig csak az OMIKE Művészakció keretein belül léphetett színpadra. 1945 és 1949 között a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja volt, s itt Ivan Hovanszkij hercegként debütált. 1946-ban lehetőséget kapott, hogy ismét Bécsben énekeljen egy általa választott szerepben.[6] 1945 és 1952 között a budapesti Operaházban is működött hős- és karakterbariton szerepkörben.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Krausz Ármin és Krausz Rozália lánya, Erzsébet volt, akit 1936. június 7-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül. Két évvel később elvált tőle.[7]

Főbb szerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 146/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)
  2. Érdy Pál csütörtökön este mutatkozik be a közönségnek (1934. október 18.) Ujság, 10. évfolyam, 235. szám
  3. Érdy Pál a Bécsi Állami Operaházban (1935. június 29.) Magyar Hirlap, 45. évfolyam, 146. szám
  4. Érdy Pál érdekes külföldi szerződései (1937. április 29.) 8 Órai Ujság, 23. évfolyam, 96. szám
  5. Forrás: Nemzeti Ujság (1939. július 19) 21. évfolyam, 162. szám
  6. Érdy Pál meghívása... (1946. május 21.) Szegedi Népszava, 2. évfolyam, 113. szám
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 991/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Érdy Pál a Magyar Állami Operaház adatbázisában