Építési engedély Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Építési engedély szócikkből átirányítva)

Az építési engedély valamely illetékes hatóság által kibocsátott írásos felhatalmazás egy magányszemély vagy vállalat részére arról, hogy az engedélyben meghatározott helyen és módon építkezésbe kezdhet. A törvényben meghatározott engedélybeszerzési kötelezettség elmulasztása jelentős pénzbüntetést von maga után.

Építési engedély kérése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahhoz, hogy egy telek tulajdonosa elkezdhessen építkezni, építési engedélyt kell kérnie a helyi építési hatóságtól. Ehhez először el kell készíteni a megépítendő ingatlan engedélyezési tervét. Ezen felül a tulajdonos kiviteli tervet is készíttethet, de ez az építési engedélyhez nem szükséges. Ha az engedélyezési tervet határozattal jóváhagyják és az építési engedély jogerőssé válik, akkor az feljogosítja a tulajdonost, hogy megkezdje az építkezést. Az építési engedély 2 évig érvényes a jogerőre emelkedés dátumától. Amennyiben a területre vonatkozó előírások nem változnak, ez a 2 év egy egyszerű kérvénnyel meghosszabbítható. Építési engedélyt csak a telek tulajdonosa kérhet.[1]

Elvi építési engedély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elvi építési engedély egy speciális fajtája az általános építési engedélynek. A két engedély abban különbözik, hogy az elvi építési engedéllyel az építkezés még nem kezdődhet meg, valamint bárki kikérheti, bármely telekre, a tulajdonjogoktól függetlenül. Ha az elvi építési engedély jogosultja egy éven belül jogerős építési engedélyt kér, akkor azt automatikusan megkapja. Ebben az esetben az építési hatóság a már korábban meghozott döntését nem változtathatja meg. Az elvi építési engedély arra szolgál, hogy a telek megvásárlása előtt a leendő tulajdonos biztos lehessen abban hogy a kiszemelt telekre a tervezett ingatlant megépítheti. [2]

Vonatkozó jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építési engedéllyel kapcsolatos fontosabb jogszabályok:

  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.[3] (2012. január 1-jétől módosul.)[4]
  • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról.[5]
  • 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről.[6] (2011. szeptember 15-től módosul.)[7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Építési engedély. BankRáció. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  2. Elvi építési engedély. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  3. 1997. évi LXXVIII. törvény. CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  4. 1997. évi LXXVIII. törvény 2012. január 1-jétől hatályos szövege. CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  5. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  6. 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  7. 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2011. szeptember 15-től hatályos szövege. CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]