Égéshő
Az égéshő (régebbi nevén égésmeleg[1]) az a fajlagos hőmennyiség, amely egy kilogramm tüzelőanyagból összesen felszabadul, ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza.
Mivel ez a végállapot ipari körülmények között a legritkább esetben valósul meg,[2] a gyakorlatban a fűtőértéket szokás használni. Ugyanakkor, mivel laboratóriumi körülmények között ezt az értéket a legkönnyebb megmérni, a fűtőértéket általában ebből számítják.
Jellemző mértékegysége: kJ/kg.
Az égéshő további elnevezései az angolszász irodalomból tükörfordítással átvett felső fűtőérték (Higher Heating Value, HHV, vagy Higher Calorific Value, HCV).
Fűtőanyagok összehasonlítása[szerkesztés]
| Tüzelőanyag | Égéshő MJ/kg | Égéshő kJ/mol | Fűtőérték MJ/kg |
|---|---|---|---|
| Hidrogén | 141,80 | 286 | 119,96 |
| Metán | 55,50 | 889 | 50,00 |
| Etán | 51,90 | 1560 | 47,80 |
| Propán | 50,35 | 2220 | 46,35 |
| Propén (Propilén) | 2049 | ||
| Bután | 49,50 | 2877 | 45,75 |
| Pentán | 45,35 | ||
| Benzin | 47,30 | 44,4 | |
| Paraffin | 46,00 | 41,50 | |
| Kerozin | 46,20 | 43,00 | |
| Gázolaj | 44,80 | 43,4 | |
| Szén (antracit) | 32,50 | ||
| Szén (Lignit) | 15,00 | ||
| Fa (nedvesség és hamu nélkül) | 21,7 | ||
| Tőzeg (nedves) | 6,00 | ||
| Tőzeg (száraz) | 15,00 |
Források[szerkesztés]
- ↑ Pátzay György, Tungler Antal, Mika László Tamás. Kémiai technológia. Typotex kiadó (2011). ISBN 978-963-279-480-8
- ↑ Budó, Ágoston, Pócza Jenő. (Hőtan)., Kísérleti fizika I.. Budapest: Tankönyvkiadó (1986). ISBN 963 17 8772 9 „Valamely anyag égéshőjén értjük az anyag teljes elégésekor keletkező hőmennyiséget a tömegegységre, vagy a térfogategységre vonatkoztatva”
- ↑ NIST Chemistry WebBook