Stoffán György

Ősi címere

Stoffán György író, újságíró, egyháztörténet kutató. Sz: Budapesten 1958. január 16-án. Eddig kb: 6000 cikke és tanulmánya, valamint 12 könyve jelent meg, főként a 20. századi egyháztörténetről és a múlt század politikai alakjairól.

Egyéni és szakmai életrajza

Fájl:Kunszentmárton.jpg

Országjárás...

Született: Budapesten, 1958. január 16-án, budai, bajor és cipszer eredetű ötgyermekes nemesi család harmadik gyermekeként. Édesapja (1926 -) dr. Stoffán György ny. közgazdazdász, édesanyja (1927-) Mikula Annamária, ny. könyvelő. Iskoláit a Marczibányi Istvánról nevezett Általános Iskolában kezdte, ahol kiváló tanárok oktatták, többek között Lengyel Mária, Benedek Elek unokája. Itt kapta első indíttatását a székely nép kultúráját és létét illető elkötelezettségéhez, amely újságírói és írói pályájának máig fontos eleme. Középiskoláját a Szentendrei Ferences Gimnáziumban kezdte, ahonnan kommunista-ellenes, nyíltan hangoztatott politikai nézetei miatt távolították el, kitiltva az ország össze egyházi iskolájából. (Ebben az időben a hírhedt békepap, Sebestyén Szaniszló az ország összes katolikus iskolájának főigazgatója. Tőle származik a következő "hitvallás": - "Lelkem az Istené, a testem a kommunistáké"!) Stoffán a Ferihegyi úti gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait, később pedig a Váci Kereskedelmei és vendéáglátóipari Szakközép-és Szakmunkásképző iskola bizonyítványával fejezte be. Felsőfokú képzésben a Konrád Akadémián részesült. Kezdetben a vendéglátásban dolgozott, amely szakma (hivatás - családjában évszázadokra nyúlik vissza), de már ekkor is írt főként a katolikus sajtóban és a Vendéglátás című szaklapban. Cikkeiben leginkább az erdélyi magyarság és szászság mindennapjairól, kulturális életéről, konyhájáról közölt tényeket, gondolatokat, történeteket (1978.) Mivel a kor politikai irányvonalával nem értett egyet, megjelenésre nem sok lehetősége volt, de igyekezett megtalálni azokat a lapokat, amelyeknél befogadták és merték leközölni írásait.

Fájl:Torteneléemora.jpg

történelemóra, a Szent Margit Gimnáziumban

Fájl:Borító01.jpg

Könyvborító-terve

Számos lap munkatársaként dolgozott, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű volt a kommunista rendszerben az Új Ember, a Reformátusok Lapja, a Dátum, a Tér-Kép, a Pesti Hírlap, és a Demokrata, amely lapok a rendszerváltás első őszinte és objektív médiumai voltak. Rendszeresen eljuttatta írásait az akkor még működő Szabad Európa Rádióhoz, ahol névvel olvasták be jegyzeteit. Jelenleg az Európai Idő című, Sepsiszentgyörgyön megjelenő periodika főmunkatársa, és két internetes oldal szerkesztője. Cikkeit sok európai médium lapjain olvashatjuk.

Minden publikációját aláírva közli, és soha sem bújt leplezetlen véleményével az anonimitás mögé. Számos könyvet is írt, legtöbbjét saját kiadásban jelentetve meg. Ezek többsége is az erdélyi magyarságról, az egyháztörténetről, és a társadalompolitikáról értekezik. Két útikönyvet is írt, amelyek a Kárpát-medence magyar városainak történetét mutatják be. Kiemelkedő műve a P. Zadravecz István ferences püspökről írt életrajza (Zadravecz-passió), amely eddig egyedülálló mű a nagy püspök életútjáról. Legjelentősebb kutatását, a Teleki Pál meggyilkolását(!) bizonyító "Én öltem meg Teleki Pált" címmel megjelent kötetében foglalta össze. Önálló lapot is indított [1] Nemzeti Napló néven 2006-ban. A lap katolikus politikai és társadalmi folyóiratként jelenik meg.

Írói és újságírói tevékenységéről...

...Lukácsi Éva, a Wass Albert műveket katalogizáló és kutató Miami-ban élő református lelkész és irodalmár a következőket írja egyik Stoffán-könyv ismertetőjében: - " (...) Az író egyik erénye, hogy arany középúton tartja a narrátori vezérfonalat: nem jutalmaz, sem átkot nem osztogat. Pedig bátor ember Stoffán György, azt már eddiglen megmutatta, hogy nem fél a saját árnyékától. Ez a könyv csendes hanghordozású, mert nagybeteg van a háznál. A megfigyelő ember hűvös kivülállása vezérli: sok esetben alkalmaz lelki, pszichológiai és szociológiai segédeszközöket tudományos elemzésekkel támasztva. Értékes történelmi dokumentumokat tár fel: naplórészletek, eltitkolt adatok és nem közismert forrásművek teszik hitelessé a mérlegeléseket. A szerző nem bonyolodik bele a politikai eszmefuttatásokba. Világos a történelmi vonalvezetése és hű a nemzeti keresztény értékrendhez, mely magyar hazánk megtartó pillére volt ezer éven át. Nincs benne „ex cathedra” bölcsesség, a mindent jobban tudó szándék és mindenre jó receptet adó javaslat. A könyv nélkülözi a politikai sallangokat, a visszafizetés lelkületét és a személyeskedést. Azonban az író nem rejti véka alá szilárd meggyőződését.

A könyv másik erénye az, hogy nyoma sincs a lamentációs önsajnálkozás hamis pátoszának. Visszafogottan és szenvedélymentesen osztogatja a józan felelősségében mérlegelt és gyógyulásra szánt keserű pirulákat. Amiért nem ül a racionális gondolkodó kényelmes karosszékében, az szívfájdalmának tulajdonítható. Kegyetlen veszteséget és szégyenérzetet titkol. Mély szomorúság mondatja ki vele a nem kellemes diagnózist. Nem jókedvében írja a kritikus és negatív áttekintéseit, amelyekben igazságosan néven nevezi fajtáját és őseit befogadó országának, hazájának szégyenfoltjait, gyengeségeit és bukásait. Talán éppen ezen a ponton túlságosan sötétlátású, szinte ünneprontó az író.

Fájl:Dedikálás.jpg

Dedikálás Erdélyben

Stoffán György tanulmányának legnagyobb értéke a nemzeti kincseink és örökségeink védelme. „Aki nemzetről és hazáról beszél, ír, azt a politikával fertőzött primitívek, főleg kommunisták (ma szocialisták) eleve jobboldalinak, nacionalistának, sőt fasisztának nevezik. Ha azonban a magyarság ma Magyarországon nacionalizmusnak számít, akkor Amerika ultra-nacionalista állam, Izraelről nem is beszélve.” Az író minden eszközzel azt szolgálja, hogy a magyarság önbecsülését, hitét, egységét és jövőjét ápolja és erősítse. Mert ezen a ponton vérzett el a magyarság. Részletes áttekintésében a politikai, gazdasági, szociális és lelki bajok magyarázatot adnak a bukásra. Éretlen volt a helyzet egy olyan nép szavazatára, amelynek társadalma kátyúba került és súlyos anyagi megpróbáltatásban van. Egy hitében fellazult, jellemében megtépázott, kúlturájában meggyengült, ősi értékeitől eltávolodott nép - az európai előnyök és lehetőségeinek küszöbén – az önzés és meggazdagodás álomkergetéséban csak negatív eredményt produkálhatott! Trianon a haza határait csonkolta szét. A népszavazást felelőtlenül hadvezérei az emberi szálakat, barátságokat, testvéri érzéseket segítettek elszakítani. A legsötétebb alagút vége felé tartunk? Reméljük. A szerző végső szava legyen a reménysugár: a magyar-magyar kapcsolat a tét. „Mi magyarok milyen kevesen vagyunk már ebben a liberális, Isten és hit nélküli magyarellenes világban? Ne váljunk olyanokká, mint akik e népszavazással igyekeznek mindent egymás ellen fordítani. Emelkedjünk felül azokon a kozmopolita terveken, amelyek szakadékot vonnak közénk, mert mi megmaradunk továbbra is. Ők azonban elvesznek, megsemmisülnek a saját maguk előidézte földcsuszamlásban. A Szent Korona örök időkre összetart, összeköt és megtart bennünket. Emberi erő nem tehet ellenünk semmit.”

Magánélete

Házas, hitvese nagyborosnyói és egerpataki Kónya-Fazakas Mária, Zágonban született és Székelyudvarhelyen végzett pedagógus. Gyermekei: György Nimród és János Apor. Elhagyva Budapestet, ma Besnyő községben, amolyan önkéntes száműzetésben él, a volt besnyői plébániaépületben, amelyet ötven évre bérelt ki. Értékmentő munkásságának méltó és maradandó része, hogy mind a lepusztult plébániaépületet, mind a besnyői Magyarok Nagyasszonya plébánia templomot felújíttatta.

Eddig megjelent könyvei

• Ceausescu él
• Vádirat
• Védőbeszéd
• "Kiirtanám az összes keresztényt"
• Kárpát medence 1-2 (Julianus útikönyvek)
• Zadravecz-passió
• Tollvonások a demokráciáért
• Prímások és pápák Trianontól napjainkig
• "Én öltem meg Teleki Pált"
• Az utolsó Habsburg-kaland

Cikkei és tanulmányai

• cca: 6000 cikk és tanulmány (OSZK)

Készülő könyvei

• Az abortusz, mint tömeggyilkosság
• Az elfelejtett jámbor (Zsidómentés a Wimpffen-birtokon - regény Dr. Füzy Sándorról)

Általa vagy szerkesztésében kiadott könyvek

• Csonka Emil: A száműzött bíboros (Babits Kiadó, 1993. Szekszárd)
• Kölley György: Értetek és miattatok (Budapest, Eötvös Kiadó,1990.)
• Csonka Emil: Zita története (Budapest, Szent Gellért Egyházi Kiadó, 1990.)
• Zsúnyi Illés: Nehéz idők (Budapest, Logamon 2002. Kiadó, 2007.)

Források, hivatkozások

• Google kereső "Stoffán György"
• OSZK
• Ki kicsoda a hírközlésben?, szerk. Bodrits István, Viczián János, Szekszárd, 1994
• [Cikk|][2]