Ugrás a tartalomhoz

„Karl Schmidt-Rottluff” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pilgab (vitalap | szerkesztései)
→‎Híres alkotásai: kategróia szűkítése
Lynu (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor: 29. sor:


{{DEFAULTSORT:Schmidt-Rottluff, Karl}}
{{DEFAULTSORT:Schmidt-Rottluff, Karl}}

==Külső hivatkozások==
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=469 Karl Schmidt-Rottluff festményei - TerminArtors.com]


[[Kategória:Német festők|Schmidt-Rottluff]]
[[Kategória:Német festők|Schmidt-Rottluff]]



A lap 2007. október 5., 20:48-kori változata

Karl Schmidt-Rottluff (1884. december 1. – Berlin, 1976. augusztus 10.) német festő és grafikus, az expresszionizmus kiemelkedő alakja.

Teológusnak készült akárcsak Franz Marc, de végül Heckel példáját követte és Drezdába ment építészetet tanulni. Zárkózott befelé forduló ember volt, talán ezért tartotta munkáját mindenki fölött valónak. Főleg tájakat ábrázolt, a nagyváros kínálta témákat kerülte. 1912-ig csak ritkán festett portrét, pedig festőbarátai szerették ezt a műfajt.

1910-től nagy felületekre felhordott színfoltokkal dolgozott, ez a technika nála egyszerre volt a monumentális művészet és az egyszerűsítés eszköze. 1911-es norvégiai útja során számos tájképet festett. Majd Berlinbe költözött is itt maradt élete végéig. Különböző művészi hatások érik itt, amelyek összehasonlító tanulmányokhoz vezették. Közeledett a kubizmushoz és az absztrakcióhoz is, de kísérletei e téren csak néhány képre korlátozódtak. Portréin, csendéletein inkább a tárgy körülhatására törekedett, olyan megfogalmazásra, amelyben a kép érzékelteti a térbeliséget és a tömeget, de úgy, hogy a festmény sík hatása megmaradjon. 1913-ban Niddenben, a kurlandi tengerparton találta meg azt a megoldást, azaz azt a stílust, amelyet „szimbolikus és heraldikus stílus”-nak szoktak nevezni. A kompozíción az emberalakok és a táj elemei azonos fontosságú képekként jelennek meg, úgy elrendezve, hogy szimbolikus egységet alkossanak. 1914-ben Hoshwachtba utazott. Itt festett képein a széttöredezett ember és a természet harmóniája jelenik meg. A lelki gyötrelmektől szenvedő emberek először jelennek meg művészetében. 1915-1918 között a festő az orosz fronton harcolt, nem festett háborús képeket (az általános témák foglalkoztatták, soha nem az aktuális), de mély megrendülését nem tudta titkolni. Egyre jobban érzékelte „az evilági és a túlvilági közti feszültséget”, a háború után megpróbálta beépíteni az objektív világot a létezésbe. Művészete dekoratív és nem intellektuális stílust képvisel.


Híres alkotásai

  • Fürdő után: (1912)
  • Mosdó lány: (1912)
  • Három akt: (1912)
  • Négy fürdőző a parton: (1913)
  • Önarckép monoklival: (1910)
  • Rosa Schapire portréja: (1911)
  • Dupla portré I.: (1925)
  • Dupla portré II.: (1925)
  • Az idol:
  • Dangast-i tájkép: (1910)
  • Gátszakadás: (1910)
  • Kora tavasz: (1911)
  • Lofthus: (1911)
  • Házak éjjel: (1912)
  • Szt. Péter torony Hamburgban: (1912)


Külső hivatkozások