Paál László (festő)

Munkácsy Mihály: Paál László portréja (1877)

Paál László (Zám, 1846. július 30. – Charenton, Franciaország, 1879. március 4.) magyar festő

Paaál lászló rajz iránti érdeklődése, már egész fiatal korában megmutatkozott. Első tanítója az aradi rajziskolában, a bécsi Akadémián végzett, Nagy Péter festőművész. Később Böhm Páltól (1839–1905) tanult. Érettségi után, apja kívánságára, 1864-ben Bécsben jogi tanulmányokba kezdett. A jog helyett inkább a bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályát látogatta, majd 1866-ban felvételt nyert az Akadémiára. Münchenben folytatta tanulmányait. Aradon ismerekedett meg Munkácsy Mihállyal. Hollandiában és Londonban is járt, végül Franciaországban telepedett le. Barbizonba költözött. Elsősorban a természetet ábrázolta nagy szeretettel. Erdei út című képe díjat nyert az 1873-as bécsi világkiállításon. A szabadban festett (plain air), a barbizoni iskola elveit követte. Erőssége volt a fények és árnyékok játékának felismerése és ábrázolása. Súlyos betegség után, fiatalon halt meg Franciaországban. Művészetének jelentőségét halála után ismerték fel. 1902 után számos kiállításon mutatták be műveit. 1902-ben a Nemzeti Szalonban, 1910-ben a Könyves Kálmán Társaság szalonjában, 1925-ben az Ernst Múzeumban, 1954-ben az Új Magyar Képtár emlékkiállítást rendez alkotásaiból. Barbizoni lakóházán emléktáblát helyeztek el.

Forrás

• Bényi László, Paál lászló (Album) Budapest, Képzőművészeti Kiadó 1983. ISBN 963 336 320 9

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Paál László (festő) témájú médiaállományokat.

• Paál László élete és művei A Képzőművészet Magyarországon honlapon
• Lengyel Géza: Paál László képei (Nyugat, 1910. 23. szám)
• Paál László a Magyar Életrajzi Lexikonban
• Paál László: Erdei út
• Paál László festményei - TerminArtors.com