Edvard Munch

Fájl:Edvard Munch's tomb.jpg

Edvard Munch sírja az osloi Vår Frelsers temetőben

Edvard Munch (Löiten, 1863. december 12. - Ekely, 1944. január 23.) norvég expresszionista festő

Élete

Apja, Christian Munch orvos volt. Édesanyja, Laura Cathrine Munch tuberkulózisban halt meg, mikor Edvard 5 éves volt. Édesapja ekkor visszavonult, és szorongásrohamokban szenvedett. 1877-ben meghalt Edvard nővére, Sophie is, ekkor még elkeserítőbbé vált a helyzet otthon. Munch így emlékszik erre az időszakra: „A betegség, az őrület és a halál angyalai vették körbe bölcsőmet, és azóta is, egész életemben követnek... Gyermekkoromban mindig úgy éreztem, hogy igazságtalanul bánnak velem, anya nélkül, betegen - és a pokolban rám váró büntetés örökké a fejem fölött lebeg.”

Művészi élet kezdete

Édesanyja halála után a család irányítását a nagynénje vette kézbe, aki maga is festő volt. 1879-ben Munch műszaki iskolába került, mérnöknek készült, de gyenge egészsége miatt nem tudta befejezni tanulmányait. 1881-ben beiratkozott a christiani Királyi Művészeti Iskolába. 1882-ben hat másik fiatal festővel kibérelt egy műtermet és részt vett egy csoportos kiállításon. 1885-ben Párizsba látogatott, tanulmányozta a Louvre festményeit, megismerte Manet munkáit. Megfestette a Beteg lány című képet, első jelentősebb munkáját, melyet dícsért Christian Khorg, aki 1882-ben tanította Edvardot. Találkozott a Christinai Bohémokkal, akiket Hans Jaeger író vezetett és a szabad szerelmet hirdették. Első szerelmi kapcsolata is innen dátumozható Milly Thaulow-val, egy barátja feleségével. „Átéltem a szerelem teljes boldogtalanságát.. és évekig szinte őrült voltam. Az idegbetegség szörnyű arca felém fordult... Azután feladtam a reményt, hogy valaha is képes leszek szeretni.”

Berlin

1889-ben nyílt meg Munch első önálló kiállítása Norvégiában. Októberben állami ösztöndíjjal beiratkozott Párizsban Léon Bonnat-hoz. Közben meghalt édesapja. 1890-ben hazautazott, majd ismét megújította ösztöndíját. A második útján azonban reumás lázat kapott és hónapokat kórházban kellett töltenie. 1892-ben otthon megtartotta második önálló kiállítását, amely a helyi kritikusok körében felháborodást szított. Viszont figyelemre méltónak találta a kiállítást Adelsten Normann, a Berlini Művészek Szövetségének igazgatója. Meghívta a kiállítás anyagát Berlinbe. A kiállítás itt is botrányt kavart, mivel a szervezet tagságának izléséhez a képanyag túl radikális volt. A kiállítást egy hét múlva bezáratták. Munch kihasználta a nyilvánosságot. Kibérelt egy lakást a Friedrichstrassén és a norvég zászlóval vonta be a bejárat feletti részt. Letelepedett Berlinben és közben körbeutazta Németországot és Skandináviát. Leszegényedett és az utcára került, miután kitették bérelt lakásából. Sikerült támogatókat találnia, köztük Walter Rathenau-t, az AEG igazgatóját. Új baráti kört talált. A berlini csoport központjában a lengyel író, Stanislas Przybyszewski és felesége, Dagny Juell állt. Dagnyba, a fiatal zeneszakos diáklányba ekkor egyszerre volt szerelmes a férje, a színdarabíró Strindberg, a művészetkritikus Julius Meier-Graefe és maga Munch. Másik viharos szerelmi ügye 1893-ban egy gazdag christinai borkereskedő leányával, Tulla Larsennel esett meg. Szakított a hölggyel, és másik faluba költözött. Egy éjjel barátai átmentek hozzá, hogy közöljék vele, hogy a leány haldoklik, és még utoljára látni kívánja. Munch átsietett hozzá, megérkezésekor a lány az ágyban feküdt, gyertyákkal oldalán. Mikor meglátta Edvardot, felpattant az ágyból és közölte, hogy csak színjáték volt. Egy revolver került elő, és megfenyegette vele Munch-ot, hogy jöjjön vissza hozzá. Dulakodni kezdtek, a pisztoly elsült és a lövés bal keze középső ujjának utolsó percét leszakította.

Vissza Norvégiába

1895-ben Párizsban megjelentette híres kompozícióját a Sikolyt. 1897 környékén egy szimbolista körhöz csatlakozott. Teljesítménye csodálatraméltó volt ebben az időben. 1892-1909 között 106 alkalommal volt kiállítása Skandináviában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban, Oroszországban, Csehországban és az Amerikai Egyesült Államokban (New York-ban és Chicagóban. ) A christinai Nemzeti Galéria 1899-ben megvásárolta két képét. 1908-ban a Norvég Királyi Szent Olav Rend lovaggá ütötték. Ekkorra már Munch egészsége nagyon leromlott az alkohol és a rengeteg munka hatására. 1908-ban idegösszeroppanást kapott Koppenhágában. Bevonult egy pszichiátriai klinikára, ahol 8 hónapig kezelték. Antialkoholistaként távozott. 1909-ben végleg letelepedett Norvégiában. Christina mellett birtokot vásárolt és ott élt hosszú élete végéig. Termékenysége megmaradt, gyakran használt új motívumokat. Számos Munch képet eltávolítottak a német múzeumokból a "Degenerált Művészet" elleni náci kampány jegyében, és Norvégia német megszállása idején Munch megszakított minden kapcsolatot a németekkel. 1943. december 19-én Ekely-ben lévő háza ablakai betörtek, mikor a közeli német fegyverraktárt felrobbantották. Munch fagyos időben idegesen fel és alá járkált kertjében, megfázott és nem tudta kiheverni. Hörghurutban halt meg, 80 éves korában 1944. január 23-án.

Stílusa, hatása

Edvard Munch, az expresszionizmus egyik, első képviselője volt . Művészetét, szorongás, elvágyódás, pesszimizmus, és borzalomlátás jellemzi. A francia iskolához vonzódott már indulásakor is. A plein air foglalkoztatta. Németországi tartózkodása alatt egyértelműen, vezető egyénisége lett a szecessziós mozgalomnak. 1907 után művészete gyökeresen megváltozik, lecsillapodik. Stilizáltabb lett és megjelentek festményein az impresszionista jegyek. Edward Munch stílusa, stílizáló, dekoratív, szecessziós vonalvezetésű lett. Művészetének formaelve, szimbolikája, nagy hatással volt a kor szecessziós festőire.

Lásd még

• Külföldi festők listája

Jegyzetek és külső hivatkozások

• Biography from the Norwegian Ministry of Foreign Affairs
• Munch Múzeum
• Gallery Munch - Løten
• Munch at artcyclopedia
• Catalogue raisonné of Edvard Munch's paintings.
• Interpol's page about the stolen works of art

Munch and bipolar disorder:

• Edvard Munch
• Rothenberg A. Bipolar illness, creativity, and treatment. Psychiatr Q. 2001 Summer;72(2):131-47.
• Edvard Munch in Germany
• Edvard Munch festményei - TerminArtors.com

A Wikimédia Commons tartalmaz Edvard Munch témájú médiaállományokat.