„Feszty Árpád” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: en:Árpád Feszty |
Lynu (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, ''Az én parasztjaim'' címmel. |
Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, ''Az én parasztjaim'' címmel. |
||
== Külső hivatkozások == |
|||
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=726 Feszty Árpád festményei - TerminArtors.com] |
|||
[[Kategória:Magyar festők]] |
[[Kategória:Magyar festők]] |
A lap 2007. október 4., 18:27-kori változata
Feszty Árpád (Ógyalla 1856. december 25. – Lovrana 1914. június 1.) festőművész
Tehetségének korán jelét adta. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd Budán végezte, innen azonban távoznia kellett, mivel több társával politikai és irodalmi kört alapított. A 16 éves fiú ekkor vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltünést keltett egy tájképével és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat.
Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment, és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt. Még ez évben Velencébe ment, ahol laguna-képeket festett; velencei tartózkodása nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, s amúgyis eleven színérzéke még jobban kifejlődött.
Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért.
Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (KÁRVALLOTTAK, BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG).
Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is.
1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját. Ekkor festette a Bánhidi csata és a 'Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára.
Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Mór fogadott leányával. Itt festette Krosztus temetése című triptichonját, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította.
Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, Az én parasztjaim címmel.