„Giuseppe Arcimboldo” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
defaultsort |
Lynu (vitalap | szerkesztései) |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
*[http://www.abcgallery.com/A/arcimboldo/arcimboldo.html GOlga's Gallery] |
*[http://www.abcgallery.com/A/arcimboldo/arcimboldo.html GOlga's Gallery] |
||
*[http://www.tigtail.org/TIG/S_View/TVM/X1/c.Mannerism/arcimboldo/arcimboldo.html TVM] |
*[http://www.tigtail.org/TIG/S_View/TVM/X1/c.Mannerism/arcimboldo/arcimboldo.html TVM] |
||
*[http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=103 Giuseppe Arcimboldo festményei - TerminArtors.com] |
|||
{{Commons|Giuseppe Arcimboldo|Giuseppe Arcimboldo}} |
{{Commons|Giuseppe Arcimboldo|Giuseppe Arcimboldo}} |
||
* [http://tallulahs.com/collectors25.html szatirikus festmények Arcimboldo stílusában]. |
* [http://tallulahs.com/collectors25.html szatirikus festmények Arcimboldo stílusában]. |
||
{{DEFAULTSORT:Arcimboldo, Giuseppe}} |
{{DEFAULTSORT:Arcimboldo, Giuseppe}} |
||
A lap 2007. október 4., 15:21-kori változata
Giuseppe Arcimboldo (Milánó, 1527. – 1593.) olasz festő, a legkülönösebb (excentrikus) festők egyike.
Műveinek jellemzői
Képeire jellemző, hogy gyümölcsöket, virágokat, állatokat, halakat és könyveket ábrázolt, amelyek egy-egy személy felismerhető arcképévé állnak össze. A 20. századi szürrealizmus korai előfutárának tartják. (Szokványos festményei viszont feledésbe merültek).
Élete
1562 II. Miksa német-római császár udvari festője lett Bécsben és ott dolgozott Miksa fia, II. Rudolf német-római császár alatt is. Mindkét uralkodó láthatóan kedvelte Arcimboldo különös stílusát. A festészeten kívül jelmezeket is tervezett.
Művei mai múzeumokban
- Kunsthistorisches Museum (Bécs)
- Habsburg Schloss Amras (Innsbruck)
- Louvre
- Cremona,
- Brescia,
- Uffizi (Firenze).
- Wadsworth Atheneum (Hartford, Connecticut,
- Candie Museum, (Guernsey).
Szatírikus imitációk
Egy sorozat modernkori szatírikus festmény készült Arcimboldo stílusában, állatok és növényzet helyett női formákkal, ismert személyek arcképeiként, pl. Richard Wagner, Napóleon I, III. lipót belga kiráy és Charles Dickens.
Külső hivatkozások
