Erőt s Erényt!

Erőt s Erényt! (Egy magyar huszártiszt, Pettkó-Szandtner Tibor élete és visszaemlékezései)
Fájl:Cselley.JPG
Szerző	Cseri Dávid
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Téma	történelem, első világháború, második világháború
Kiadás
Kiadás dátuma	2014
Média típusa	könyv
Oldalak száma	173
ISBN	978-963-08-9015-1
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Erőt s Erényt! című könyv Cseri Dávid második alkotása, mely 2014 tavaszán jelent meg. Az egész magyar lovas és lószerető társadalom számára kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti mű a Pettkó-Szandtner Tibor kalandos életútjáról és munkásságáról szóló könyv. Szerzője családi relikviák és visszaemlékezések felhasználásával betekintést nyújt a monarchiabeli társadalmi és társasági életbe több mint negyven korabeli fotóval "színesítve" azt. Az író az egyik legnagyobb vidéki könyves eseményre, a XV. Győri Könyvszalonra is meghívást kapott szerzeményével.

Pettkó-Szandtner Tibor (1886. június 20, Bazin, OMM-1961. január 6, Leutstetten, Németország.)

Pettkó-Szandtner Tibor a Monarchia hadnagyaként 1910-ben

A könyv főhőse a bábolnai Shagya-arab lófajta felvirágoztatója, majd megmentője volt többek között Ferenc bajor királyi herceg és George Patton amerikai generális segítségével. Bécsen és Aachen-en át számos hajtómérkőzés reflektorfényében úszott, a közönség kedvencei közé tartozott. Két világháborút élt és szolgált végig, Horthy Miklós kormányzónk iránt épp úgy hűséggel volt, mint elődeihez Ferenc Józsefhez és IV. Károlyhoz a Monarchia huszártisztjeként. A második világháború után nem térhetett haza szeretett hazájába, végül igaz barátja az "angolbeteg" Almásy László közbenjárásával az egyiptomi királyi ménes vezetésével bízták meg, ahol szintén világra szóló munkát végzett.

Tartalom

Suhan az arabs ötösfogat

A külföldi delegációk naponta látogatták Bábolnát

A híres falkavadászatok egyike

A mester Pusztaszentkirályott

A mű két részre osztható. Első felében Pettkó-Szandtner Tibor életrajzát olvashatjuk korhű fotók kíséretével. A könyv második felében a mester visszaemlékezéseit találjuk, korabeli lovasújságokban olvasható hirdetésekkel színesítve. Főhősünk gyermekkorának legkorábbi, lóhoz, vagy éppen első tanulmányaihoz fűződő emlékeinek papírra vetése után, számos, életében meghatározó szerepet betöltő személyt is bemutat. Legtöbbször a hozzájuk kapcsolódó személyes élmények felidézésével, melyek nem egyszer humoros csattanóval végződnek. Részesei lehetünk a hajdani Brassó kulturális életének, de a magyar ifjak csatározásait az oláh és szász diákokkal épp úgy olvashatjuk, mint a lovassági bálok és esti kikapcsolódások históriáit a magyar lokálokban. A mester élményein keresztül testközelből figyelhetjük meg miként zajlott a monarchiabeli huszártisztek kiképzése, de Ferenc József császár temetésének is részesei lehetünk.

A visszaemlékezések fejezetei

"Gyermekkorom" "A hajtás és lószeretet első megnyilvánulásai" "Gyermekkori első megfigyelések" "Bedőy és Dolhay öreg Petrovay János" "Müller bácsi" "Felső Lövő" "Brassó" "Déva" "Keszthely" "Debrecen 1907" "Esterházy Pál gróf" "A debreceni cigányzenészek" "Nagyatád" "Fazekas Miska tisztiszolga" "Moharos János katonai törzsállatorvos"

"Turja Remete" "Kisbér" "Méneskari emlékek" "Erdődi gróf Pálffy János, pozsonyi gróf" "Zichy Bubudó" "Bécsi cseh lovász" "Marócz Pista" "I. Ferenc József Őfelsége temetése" "IV. Károly Őfelsége koronázása /1916.XII.30./ "Horthy Miklós" "A magyar paraszt uri gondolkodása" "Hitler bajusz" "Az olasz királyi pár látogatása" "Az olasz trónörökös nászajándéka" "Kálmán bácsi" "Pregardt-Paur Loui"

„	Egy alkalommal dohányzómban együtt üldögélve bajtársaimmal, Korniss Imre szájában az elmaradhatatlan hosszu száru magyar füstölgő tajtékpipa, s tréfálózás közben megállapitottuk, de kár, hogy nincsen női társaságunk. Mondom, semmi baj, kiküldjük furfangos Miskát a szomszédos, akkor nyáron különösen forgalmas állomásra, akkor még a füredi-zalai vasutvonal nem volt megépitve, s az egész balatoni forgalom Fehérváron át bonyolódott le, hogy nézzen körül, hogy vannak e tisztességes nők az állomáson. Miska kimegy az állomásra s rövidesen vissza is tér, s jelenti: "Hadnagy urnak alássan jelentem, az állomáson nincsen tisztességes nő." Kérdem, hát honnan tudod, hogy melyik a tisztességes nő? Mire határozottan felel: "Az akinek kis tarisznyája van," - az akkortájt divatba jött ridikült értve alatta. Igy megnyugodtunk és nem mentünk ki az állomásra.	”
– P-SZ.T

Források

• A lovasok.hu könyvajánlója
• Cseri Dávid: Erőt s Erényt! ISBN: 978-963-08-9015-1 (2014)
• Interjú az íróval az infogyor.hu-n: [1]
• Berente Erika interjúja a XV. Győri Könyvszalon alkalmából [2]
• Gülch Csaba: Felvirágoztatta a ménest, Kisalföld napilap, 2014.május 30, LXIX évfolyam
• Warga Krisztina: Negyven évet késett könyv egy legendáról, Szuperinfó Győr hetilap, 2014. június 13. XVII/24.
• Lovas Nemzet havilap-Könyvajánló, 2015.december, XXI. évfolyam 12. szám