Ördög (mitológiai lény)
Az ördög alvilági lény a magyar mitológiában. Hapaxban fennmaradt ómagyar változata az ürdüng.
| „ | Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. | ” |
| – Halotti beszéd és könyörgés | ||
Etimológiailag megegyezik az altáji mitológiákban feltűnő halálistenekkel, Erlikkel (török) és Jerleggel (mongol). A középkorban a Sátánnal vagy más bukott angyalokkal azonosították, így nevének fennmaradása annak köszönhető, hogy a keresztény mitológiába beépíthető volt.
| „ | Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az Ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve kit nyeljen el! | ” |
| – 1Pt 5:8 | ||
Az ördögöt a különböző vallásokban a lehető leggonoszabb szellemlénynek tartják, természetfeletti gonosz erőnek, amely a ,,tisztátalan lelkeket” a rosszra csábítja.
Tipikus megjelenési formája a kecskelábú, kecskeszarvú, patás ember; gyakran az emberek lelkét próbálja megszerezni alku vagy fogadás formájában.Az ábrázolás az eredeti altáji elképzelésekkel párhuzamos, ahol embertestű, disznófejű, fekete szemű, szemöldökű és bajuszú alak. A népmesék gyakori motívuma az ördög eszén túljáró egyszerű ember.
Etimológia
A Magyar etimológiai nagyszótár szerint ismeretlen eredetű szó. Az altáji Erlik és Erleg szóalakok azonban egyértelmű rokonságban állnak vele, az l→d és k→g hangváltozások hangtanilag aggálytalanok. A török név jelentése: „üresség”, eredeti alakja Jerlik, ami a jer (tér, űr) és lik (valamihez hasonló, -ság, -ség) tagokból áll, a Jerlik→Erlik változás az ótörökben megszokott je→e változások közé illeszkedik. A mongol mitológiába a törökből kerülhetett, mert a mongolban nincs értelme a szónak, és ott is megtalálható Jerleg alakban is. A Halotti beszédben olvasható ürdüng alak azt erősíti meg, hogy „űr, üres” értelemben került a magyarba is, vagy ugyanazon a hangváltozáson ment át, mint a jer→er→űr. A nazalitás a hapaxjellegből eredően többféleképpen értelmezhető, lehet egy kezdeti nazalizáció (mint az ómagyar burlog→barlang szóban), de lehet elírás vagy tájnyelvi változat is.
Kapcsolódó szócikkek
- Ördögégetés – Guatemalai népszokás
