Ugrás a tartalomhoz

Ångermanälven

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ångermanälven
A Högakusten-híd a folyó felett a torkolata közelében
A Högakusten-híd a folyó felett a torkolata közelében
Közigazgatás
Országok Svédország
Földrajzi adatok
Hossz463 km
Vízhozam500 m³/s
Vízgyűjtő terület31860[1] km²
ForrásSkandináv-hegység
é. sz. 64° 39′ 03″, k. h. 16° 30′ 08″64.650800°N 16.502100°E
TorkolatBalti-tenger
é. sz. 62° 48′ 00″, k. h. 17° 55′ 60″62.800000°N 17.933300°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ångermanälven témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az 'Ångermanälven Észak-Svédország egyik legnagyobb és legbővebb vizű folyója.

Nevének etimológiája

[szerkesztés]

Neve a régi svéd nyelv anger (fjord, tengeröböl) szavából ered. A folyó torkolatát jelölő név húzódott át az egész vízfolyásra (svédül älv), majd a környező történelmi tartományra is.

Földrajzi leírása

[szerkesztés]

Az Ångermanälven forrásai a Skandináv-hegység keleti oldalán, Lappföld déli részén vannak, Västerbotten megye területén. Vilhelmina és Åsele községeken át éri el Västernorrland megyét és a történelmi Ångermanland tartományt, ahol a Botteni-öbölbe torkollik.

A folyót szinte egész hosszában, a zuhogók energiáját kiaknázandó vízerőművekkel építették ki. A legjelentősebbek ezek közül: Nämforsen, Moforsen, Forsmoforsen, Nässundforsen és a Granvågsforsen.

Legfontosabb mellékfolyói a Vojmån, a Fjällsjöälven és a Faxälven.

Nyland alatt a folyó széles tölcsértorkolatot képez, amin két híres híd ível át, a Sandö-híd és Högakusten-híd. Ez a torkolat tulajdonképpen egy fjord-szerű tengeröböl, 100 méteres mélységgel, amit a tengerpart közelében egy mindössze 10 méter mély küszöb zár el.

Történelme

[szerkesztés]

Az 1300-as évek végén épült a folyó alsó szakaszán Styresholm erődje, ahonnan az északi területek igazgatását igyekeztek ellátni. Ezért a folyót régebben Styrån-nak („Kormányzó-folyó”) is hívták.

Juselétől lefelé a folyó völgyét gyakran Ådalennak (egyszerűen „folyóvölgy”) is nevezik. Ez a táj több alkalommal jelentős szerepet kapott a svéd történelemben és a munkásmozgalomban, illetve az irodalomban és filmművészetben. 1931-ben itt a rendőrség és a katonaság a sztrájkoló munkások közé lőtt, a sortűznek öt áldozata lett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sveriges Meteorologiska och Hydrologiska Institut (SMHI) - Län och huvudavrinningsområden i Sverige (PDF; 2,5 MB)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ångermanälven című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.