Áldásy Antal

Áldásy Antal
Életrajzi adatok
Született	1869. szeptember 25. Pest
Elhunyt	1932. július 14. (62 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Születési neve	Áldássy Antal János
Ismeretes mint	történetíró
Nemzetiség	magyar
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	A nyugati nagy egyházszakadás története
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldásy Antal témájú médiaállományokat.

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A neve néha előfordul Áldássy formában is.

Életpályája

Diplomatikai tanulmányait a bécsi történeti intézetben folytatta. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

Tudományos pályája

Kutatási területe

Több tanulmányban foglalkozott a 15. századi zsinatok, továbbá Zsigmond király történetével, Nagy Lajos király itáliai összeköttetéseivel. Címertana máig a magyarul megjelent művek egyik csúcsponja ezen a területen. A magyar címeres levelek kiadásával jelentős forrásközlő tevékenységet folytatott.

Akadémiai tagsága

• Az MTA levelező tagja (1908)
• Az MTA rendes tagja (1926)

Főbb művei

Önálló kötetek

• A diplomatikai rendszerekről. Budapest 1890
• Anabaptisták a XVI. és XVII. században Magyarországon. 1894
• Az 1707-iki ónodi országgyűlés története. Budapest 1895
• A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. Esztergom 1896
• Pázmány Péter élete. 1898
• A pecsétek. Az iparművészet könyve. Budapest I. 1902
• Alsáni Bálint bíbornok. Budapest 1903
• Név- és tárgymutató a gr. Zichy család okmánytára 1-6. kötetéhez. 1906
• A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. szerk. Á. A. (és Czobor A. I-IV.) Budapest I-VIII. 1904-1942

(Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz)

• A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában található címereslevelek jegyzéke. Budapest I-VIII. 1923
• A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Címeres levelek, VII. (Budapest 1941), VIII. (Bp. 1942)
• Magyar czimeres emlékek. III. Budapest 1926
• Pápai oklevelek, Budapest, 1926 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
• Címertan. Budapest 1923 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve), szerk. Hóman Bálint, II. kötet, 6. füzet)
• A keresztes hadjáratok története

Cikkek, tanulmányok

• Batthyány Boldizsár és Benedek czímeres levele 1500-ból. Turul 12, 1894, 94-96.
• Az enyingi Török család czímeres-levele 1481-ből. Turul, 15, 1897, 33-34
• A Marsovszky-család czimeres levele 1430-ból. Turul, 26, 1908
• A Dobry család czímeres levele 1431-ből. Turul, 24, 1906
• Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velencéhez római útja idejében. Értekezések a történeti tudományok köréből (22. 5). 1909.
• Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása. Értekezések a történeti tudományok köréből (24. 5). 1916.
• Az Armbruster-család czímereslevelei. Turul 34, 1916, 97-101.
• Ismeretlen czímereslevél II. Lajostól. Turul 40, 1926, 28-29.
• Zsigmond király és Spanyolország. MTA, 1927
• A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázása alkalmából. Értekezések a történeti tudományok köréből (24. 13). 1932.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 19–20. o.  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 31. o.