Wilhelm von Engerth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2020. december 15., 16:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (belső hivatkozás)
Wilhelm von Engerth
Andreas Bauer litográfiáján, 1879
Andreas Bauer litográfiáján, 1879
Született1814. május 26.
Pszczyna (Szilézia)
Elhunyt1884. szeptember 4. (70 évesen)
Leesdorf
Állampolgársága
Nemzetiségeosztrák
Foglalkozásagépészmérnök
Tisztsége
  • az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja
  • az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1874. szeptember 27. – )
SírhelyeStadtpfarrfriedhof Baden (03/01/M31+32)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm von Engerth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wilhelm von Engerth (Pszczyna (Szilézia), 1814. május 26. – Leesdorf (Bécs mellett), 1884. szeptember 4.) osztrák építész és mérnök, elsősorban a hegyvidéki vasutakra tervezett gőzmozdonyairól vált híressé.

Élete, munkássága

Wilhelm Engerth 1834-től Bécsben tanult, ahol először építész, majd gépész tanulmányokat folytatott. Iskoláinak elvégezése után Galíciában dolgozott, ahol építészként számos megbízást kapott. Bécsbe visszatérve a gépészmérnöki hivatást folytatta, a bécsi műszaki egyetem mechanika tanszékén először tanársegéd, később az ábrázoló geometria előadó professzora lett. 1844-től a Grazi Egyetem mechanika és gépészprofesszoraként tevékenykedett.

A hegyvidéki jellegű semmeringi vasút számára olyan szerkocsis gőzmozdonyt tervezett, amelyek adhéziós vontatással le tudta küzdeni az addig egyedülállóan nagy emelkedési viszonyokat, illetve képes volt csekély ívellenállással közlekedni a hegyi vasút kis sugarú íveiben. Az Engerth tervei alapján gyártásba vett gőzmozdonyokat, kifejlesztője után Engerth-rendszerű mozdonyoknak nevezték.

1850-ben műszaki tanácsossá választották az osztrák vasúti ügyekkel foglalkozó igazgatóságon, később a Kereskedelmi Minisztériumban a gépészmérnöki részleg vezetésével bízták meg. 1855-től az osztrák Államvasút-társaság (németül Staatseisenbahn-Gesellschaft, röviden StEG) vezetőségében kapott állást, majd a vasúttársaság főigazgatója lett.

1860-ban felhagyott az állami szerepvállalásokkal és az osztrák műszaki képzés átalakításán fáradozott. A Duna szabályozásának lelkes támogatója lett, Engerth úszó gátat (Brigittenauer Schwimmtor) tervezett, amellyel megvédte a bécsi Duna-csatornát a folyam zajló jegétől.

Az 1873-ban rendezett bécsi világkiállítás csarnokait nemcsak megtervezte, hanem azok építését is irányította. Kapcsolatai révén sürgette az Arlberg hegységen át vezetett vasútvonal (Arlbergbahn) építésének ügyintézését.

Engerthet 1874-ben az osztrák parlament felsőházának tagjává választották, majd 1875-ben érdemeinek elismerésére bárói címet kapott.

Öccse, Eduard von Engerth ismert történelmi- és életképfestő volt.

Emlékezete

1886-ban Bécs Brigittenau nevű városrészében (XX. kerület) utcát nevezték el róla.

Jegyzetek

Források