Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2021-07-22

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mesterséges intelligencia és a földönkívüliek (ha egyáltalán vannak) jogilag hova tartoznak?[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A törvény arra vonatkozik, aki "aki", és nem "ami". "Aki" elleni dolgokat büntet főleg, nem "ami" ellenit. A magyar nyelvben az "aki" aki élőlény, vagyis nem tárgy. Meg van-e határozva hogy mit ért "aki" alatt, illetve "élő" alatt? Az állatokat szoktuk "aki"-nek nevezni, akkor azokra is vonatkozik? Mert eszerint akkor lehet állampolgár, szavazhat és ő is választható, jogképes. Mesterséges intelligencia alatt olyat értek ami gondolkozni tud: például lehet matematikus, mérnök, feltaláló, programozó, filozófus, pszichológus, stb. Egy más naprendszerben kialakult élet rendszertanilag sehova se tartozik, még az állatok közé se. Köszönöm.
--94.27.129.139 (vita) 2021. július 22., 10:23 (CEST)[válasz]
felelet
Neked orvosi, pszichiátriai segítségre van szükséged. misibacsi*üzenet 2021. július 22., 10:31 (CEST)[válasz]
Nem értem. Arra vagyok kíváncsi, hogy egy földönkívüli minek számít jogilag: büntetik-e az ellene elkövetett cselekményeket, ő maga tehet-e feljelentést, vállalkozhat-e, szerezhet-e állampolgárságot: jogképes-e. Nem állítottam hogy földönkívüliek léteznek, azt se hogy mesterséges intelligencia létezik. Manapság mindenre rámondják hogy mesterséges intelligencia, ezért fejtettem ki, hogy én nem erre gondolok, hanem gondolkozni képesre. A törvényben nem szokás embert írni, "aki"-t írnak, és az állatokat is "aki"-nek szoktuk nevezni. Akkor ezek szerint az állatok is jogképesek? Pár mondattal előbb felsoroltam, a "jogképes-e" előtt. 94.27.137.244 (vita) 2021. július 22., 10:43 (CEST)[válasz]
Szögezzük le: a jogalkotás a hatalom tevékenysége.
A hatalom Magyarországon a nép kezében van.
A magyar nép képviseleti úton - azaz az országgyűlésen keresztül - gyakorolja a hatalmat.
Ez a hatalomgyakorlás a törvények meghozásában valósul meg.
A magyar törvények a magyar állampolgárokra vonatkoznak.
A mesterséges intelligencia, mivel csak egy-kettő-néhány feladatra van kifejlesztve (a törvényeket nem tudja értelmezni): szerszám, eszköz.
A földönkívüli: nem magyar állampolgár.
Globális értelemben vizsgálva a kérdésedet, ugyanez a válasz: eszköz és nem földi lény.
vitorlavita 2021. július 22., 11:13 (CEST)[válasz]
Ez kimaradt:
Az állatoknak is vannak jogaik. Mert az ember bevonja őket is a jogalanyok közé. De nincsenek emberi jogaik: nem válaszhatók és nem választhatnak, nem köthetnek szerződést stb.
vitorlavita 2021. július 22., 11:25 (CEST)[válasz]
Köszi a választ. "A magyar törvények a magyar állampolgárokra vonatkoznak": ha Magyarországon rabol egy külföldi, azt is elítélik, és alapértelmezésben itt kell letöltenie. Direkt írtam, hogy amiket ma mesterséges intelligenciának neveznek, azokat nem tekintem annak. Olyanról írtam ami ma nem létezik. Ami a törvényeket is tudja értelmezni. Képes lenne rá hogy szerződést kössön, stb. Direkt írtam hogy ami gondolkodni tud. Az világos, hogy a földönkívüli nem magyar állampolgár. A jog szerint viszont: nem magyar állampolgárságú ember, állat, és tárgy az 3 különböző dolog. Az embernek vannak jogai, említetted például a szerződés kötést. Éppen ezért kérdeztem. Azt írtad, hogy globális értelemben eszköz. Azt esetleg tudja valaki, hogy konkrétan le van-e írva, hogy amikor "aki"-t ír, akkor emberekre gondol? Esetleg hogy élőlény alatt mit ért? 94.27.140.34 (vita) 2021. július 22., 13:23 (CEST)[válasz]
Én nem vagyok jogász, pláne nem foglalkozom a jog elméletével. Mondjuk, élvezettel hallgatom elmélettel is foglalkozó jogászok (Vörös Vince, Kolláth György, Bárándy Péter, Fleck Zoltán és mások) nekünk - laikusoknak - szóló magyarázatait - így talán ragadt rám valami.
Számomra egyfajta alapvetés az, hogy az írott jog mindig korhoz és társadalomhoz kötött.
Korhoz, mert sok részletben mást tartalmaz pl. a három évtizedes törvénykönyv, mint a mai (például ma már nincs halálbüntetés; a jövőben pedig csökkenni fog a szabadságvesztések kiszabása).
Társadalomtól is függ: a legegyszerűbb példa a magántulajdon védelmének fokozatai.
Kérdéseidben az írott törvények szóhasználatát boncolgatod. Az írott törvények - az előbb ezt írogattam - mindig az adott kor és társadalom elvárt erkölcsét és etikáját tükrözik. Így ne várjuk el, hogy az állampolgárok számára megfogalmazott és leírt jogi paragrafusok - amelyek mindig konkrétumokat fogalmaznak meg - elvi mélységekig foglalkozzanak a jog alanyaival és állítmányaival, és a nyelvtani eszközök (pl. a vonatkozó névmások) elméleti vizsgálódás tárgyai lehetnek. A törvénykönyvek nem foglalkoznak a futurológia témakörébe tartozó témákkal, ez nem céljuk - céljuk az állampolgároktól ma elvárt viselkedésminták ismertetése, akár a polgári, akár a büntető törvények formájában.
Ha majd a mesterséges intelligencia léte lényeges társadalmi hatásokat fog már okozni, akkor a jogász társadalom készséggel átfogalmazza az új erkölcsi és etikai elvárásoknak megfelelően a törvénykönyveket.
És, ha már itt lesz az ideje, verbálisan tisztázni fogja - a társadalom igényének megfelelően - a nem földi lényekhez való viszonyainkat is.
vitorlavita 2021. július 23., 10:27 (CEST)[válasz]
a nyelvtani jelöléseknek (aki, ami) vajmi kevés köze van a joghoz, vagy a jogszabályok értelmezéséhez. :) A jogszabályban általában kifejtik, hogy mire vonatkozik a jogszabály, így ha nincs benne, hogy földönkívülire is vonatkozik, akkor nem vonatkozik rá, nyilván :) Az emberi jogok emberi lényekre vonatkoznak, az állati jogok állatokra, ez utóbbi viszont nem egységes globálisan, hanem országonként változó lehet. Jó példa pl. a commonson kirobbant vita arról, hogy egy majomnak lehet-e szerzői joga, ha a fényképezőgépeddel képet készít magáról. Mivel a majom nem ember, nem tud semmiféle szerződést értelmezni, nem jogosult szerzői jogra. Vannak eltérő vélemények arról, hogy az állatok igenis lehetnek "személyek", akiknek joguk van bizonyos dolgokhoz, de ezek egyelőre még egy ország törvényeibe sem kerültek bele. A legtöbb országban csupán az állatkínzást büntetik. Egy UFO nyilvánvalóan se nem állat, se nem ember. Mivel még egy ilyen lénnyel sem volt dolgunk, nem kellett neki lakhatást biztosítani, állampolgárságot adni, jogi státuszt intézni, így ezen csak filozofálgatni lehet :)) Ha esetleg egyszer idecsöppen egy lény, aki menedékjogot kér, akkor majd a jogalkotók kénytelenek lesznek kezdeni valamit a dologgal, addig viszont fölösleges ezen rágódni :))) Xia Üzenő 2021. július 23., 12:50 (CEST)[válasz]
A többszörösen egymásba ágyazott válasz gomb úgy látszik nem működik. "A jogszabályban általában kifejtik, hogy mire vonatkozik a jogszabály": hát amiket én láttam, azokban egyáltalán nincs kifejtve. Az egyetlen támpont, hogy "aki", "más", "személy" van benne írva. Ha "aki" van, akkor nem "ami", tehát tárgyakra nem vonatkozik. Magyar nyelven az "aki" élőlény, tehát ezek szerint egy kutya is köthet szerződést. Ahol "személy" van, abba a kutya nem tartozik bele, de elvileg a földönkívüli már igen. Konkrétan azért merült fel bennem ez a kérdés, hogy ha leszállnának hozzánk, akkor ha valaki mondjuk elrabolja őket, azt büntetnék-e? Ezek szerint nem. Vagyunk közel 8 milliárdan. Ha senki se lenne, aki kitalálja, hogy találkozott velük, vagy látta őket, na az lenne az igazán fura. Vagyis semmi jel se utal rá hogy vannak, és arra se hogy nincsenek. Fényképet is lehet hamisítani. Baktérium, fonalas gomba, stb. valószínűleg van, itt a szomszédban a Marson, nagy magasságban a Vénuszon, a Jupiter vagy a Szaturnusz egyes holdjain. A marsi lehet hogy földi eredetű, méginkább hogy a földi élet marsi eredetű: egy sejt kicsi, még egy virágpor is, a Brown-mozgásnál a sebességnek nincs felső határa: minél inkább eltér az átlagostól, annál ritkább. Évmilliárdok alatt, sokmillió négyzetkilométeren, még akár szabad szemmel látható virágpor is eljuthatott akár a Marsra is. A kozmikus sugárzás pusztító, de az véletlenszerű: vagy elnyeli, vagy mellette meg el 1/1000 milliméter távolságban a foton: ha sok virágpor van, általában lesz ami nem kap sok sugárzást. Olyan messze, hogy nem tudjuk észlelni, nem tudunk velük kommunikálni, elmenni se hozzájuk, valószínűleg már most is van sok helyen civilizáció, akár a Tejút más részében, akár más galaxisban.
Aláíratlan hozzászólás 79.122.31.210 IP-címről 2021. július 23., 14:18‎-kor
Kedves kérdező!
Kezd ez a párbeszéd végtelenné válni! Ami így már nem párbeszéd, hanem két egymást elkerülő álláspont folyamatos hangoztatása a két fél részéről.
Nem állítom, hogy a kérdéseid értelmetlenek lennének. Csak nem a mindennapi életben. A mindennapi élet jogászi szempontból (Magyarországon) például olyan kérdés körül forog, hogy valóban bűncselekmény-e a tanórák keretében végzett szexuális felvilágosítás az iskolák tizenéves tanulói számára. Ez minden családot érintő probléma. És az is, hogy az autótulajdonosok az államnak vagy egy vállalkozásnak fizessenek ezentúl autópályadíjat. Vagy mennyi legyen a minimálnyugdíj, különös tekintettel az évek óta erősödő inflációra. Meg kell-e szüntetni a vegetáló kórházak sürgősségi-traumatológiai részlegét, s át kell-e őket alakítani pl. az amúgy nagyon hiányzó idősgondozási feladatokra? És így tovább! Ezzel foglalkozik a jogalkotó, és írja le kodifikált formában, adja ki rendeletben, s készíti fel a feladatokra a végrehajtó szerveket.
Amit te kérdezel, az a filozófikus hajlamú jogászok gondolatvilágába illik, nem a polgári (és büntető) törvénykönyv lapjaira. Ezekről ők elmélkedhetnek, vannak tudományos műhelyek, abban olyan csoportok, akik pl. a NER-rendszer leváltásának alkotmányos módszerei helyett a tiedéhez hasonló kérdéseken morfondírozhatnak. Bár nem ők fogják megmondani, hogy földönkívüli lénnyel mindaddig nem fogunk találkozni, amig meg nem fejtjük, hogyan lehet átugrani a téridőt rövidebb idő alatt, mint a mi élettartamunk (mert senkit nem fog érdekelni, a mai ismereteink szerint, miként fog beszámolni a tőlünk elrepült űrhajós 2n-edik unokája az n-edik unokának a távoli galaxisban szerzett tapasztalatairól). Ma mérhetetlenül kicsi az esélye annak, hogy találkozunk nem földi civilizációval. Akik hozzánk hasonló fejlettségűek, azok nem tudnak idejönni! Akik nálunk sokkal fejlettebbek, akik már átlépték a „vörös vonalat”, azokkal mi - ma! - bizonyosan nem tudunk kommunikálni (nem értjük meg őket - mi sem tudjuk megmagyarázni, még a legértelmesebb állatnak sem, hogyan működik pl. az elemlámpa).
A másik problémád pusztán nyelvhasználati kérdés. Az „aki” vonatkozó névmás a jogi szövegekben nem állatot jelent, hanem mindig embert. A jog eddig „állat”-on csak 'jószág'-ot értett, ami történelmi kifejezés, és vagyontárgyat jelentett. A jog az 'állat'-ra még ma is vagyontárgyként tekint. Tehát az 'állat': „ami”. (Ne keverjük a jogi szövegkörnyezetbe a szépirodalmat, a Facebook nyelvét stb. - azok mások, mert mások a játékszabályaik!) Az állatok jogairól már beszélünk, de ők külön fejezet a jog területén, nem keverhetők az emberekkel. (Elképzelhető pongyola szóhasználat, mert a szabályok megfogalmazója is hibázhat.)
vitorlavita 2021. július 23., 16:05 (CEST)[válasz]
A legfrissebb kutatások szerint mégsincs élet a Vénuszon.[1] Alfa-ketosav vita 2021. július 28., 20:10 (CEST)[válasz]
Óvatos hozzászólás

de strigis vero quae non sunt nulla questio fiat

Amiről nincs értelmezhető jogi kategória, arról értelmetlen beszélni MZ/X vita 2021. július 26., 21:38 (CEST)[válasz]

Értelmezése[szerkesztés]

A kérdező két annyira különböző alanyra kérdezett rá, hogy a választ ketté kell választanom. Ahhoz, hogy jogi értelemben választ lehessen adni, mindkettőnek jogalanynak kell lennie. Jogalany fogalmán azt értem, hogy jogképes (megvan a lehetősége, hogy jogokat szerezzen) és lehetősége legyen a jog által ráruházott feladatoknak megfelelni.

A mesterséges intelligencia személyként nem jeleníthető meg, csak tárgyként. Legtöbbször valamilyen hardver és szoftver együttesét nevezhetjük mesterséges intelligenciának. Kissé túlzó példával élve: vajon örökölhet-e valami amely mesterséges intelligenciát tartalmaz? Kaphat-e éves rendss szabadságot és nyugdíjat? Képes-e megfelelni annak, hogy állami ünnepeken kitűzze a nemzeti lobogót, ha ezt a kormányzat elrendel? Hát, nem tudom, képes-e ilyesmire a egy robotporszívó.
A földönkívüliek egészen más kategória. Eddig ugyanis senki nem igazolta a létezésüket. Jogalkalmazást csak abban az esetben lehet elrendelni, ha a jogalany, képességei, tulajdonságai és tudása ismert. Mint feljebb már szerepelt, jogi előírást csak a jogi előírásokat készítő felettes szervük hozhat létre.
Most a saját véleményem következik. Léteznek-e földönkívüliek? Természetesen igen. Úgy vélem ugyanis, hogyha valamit bizonyosan megtapasztaltunk, akkor az létezik, ami pedig létezik, az szükségszerű. Ha léteznek csillagok, amelyek körül élhető zóna van, abban a zónában kőzetbolygó kering, azon szükségképpen kialakul az élet. Az élet nem szükségszerűen éri el azt a fokot, amelynél az emberihez hasonló értelmes gondolkodó lének jöhetnek létre. De lehetséges. Ennek valószínűségét nem lehet becsülni, de nullánál mindenképpen nagyobb.

Tekintsük azt, hogy naprendszer négy és félmilliárd éves. Az ősrobbanás után kilenc milliárd évig nem létezett. Csak por volt, semmi egyéb. Elegendő-e kilenc milliárd év ahhoz, hogy naprendszert hozzon létre élettel és emberrel? Igen. Itt a bizonyíték. Hol vannak?

Erre két válaszunk van. Vagy megsemmisültek, vagy nekik sincsenek olyan eszközeik, amellyel láthatóvá tudják magukat tenni. Vagy el tud-r képzelni olyan civilizációt, amely tizenhárom milliárd fényév távolságból akkora energiájú jeleket képes létrehozni, hogy megtaláljon olyan civilizációt, amelynek nem tudja még a helyzetét és távolságát? Léteznek tehát, de lehetetlen megismerni őket, ezért jogi kategóriába se rendezhetőek. MZ/X vita 2021. július 27., 12:02 (CEST)[válasz]

nekem mondjuk az ufósztoriknál mindig attól van röhöghetnékem, hogy az ufók valamiért folyton a ronda kövér, egyedülálló nőket és a részeges kopasz hapsikat rabolják el "kísérletezni", nem kellenek nekik a tudósaink, akikkel megpróbálhatnának kommunikálni, ja és persze még a tehenek, azok is nagyon kellenek nekik, biztos nincs elég tejgyár még a bolygójukon. :) Persze simán lehet az is, hogy tényleg ők építették a Stonehenge-et meg a piramisokat és a dél-amerikai óriás rajzok is leszállópályák, de olyan érdekes, hogy most nem jönnek ide tornyot építeni Dubajban, például :) Pedig szerintem mind örülnénk neki. Ja meg idejönnek és felhúznak egy totál primitív kőhalmot, ami kb. arra jó, hogy a vetéshez meg az aratáshoz belője az ember a csillagok állását :D szinte látom magam előtt, ahgy a zöld kis emberkék odavarázsolják a sugárnyalábbal, tessék, emberi lények, itt van nektek egy... ö... mezőgazdasági óra. Király csávók vagyunk, itt hagyjuk nektek. Pusz, pá, majd jövünk még piramist építeni. :)) Xia Üzenő 2021. július 28., 22:46 (CEST)[válasz]
Nekem legjobban az tetszik, hogy olyan kinézetet állítanak róluk, hogy meg lehet tőlük ijedni. Mintha direkt az lett volna a cél, hogy minél ijesztőbb legyen. Az még hagyján, hogy alacsonyabbak mint egy ember. Kisebb költség bábut csinálni, illetve gyerekeknek álarcot, hogy földönkívülinek tűnjenek, meg úgyis inkább a gyerekek akarnának annak tűnni, ha csinálnának ilyen álarcot. Zöld bőr, hegyes áll, nagy, tisztán fekete ferde szemek, jó vastagok. Emberszabásúból tényleg ettől lehet a legjobban megijedni. A kérdező. Olvastam már azt is korábban is meg itt is most, hogy a Vénuszon mégsincs élet. 84.2.132.185 (vita) 2021. július 28., 23:07 (CEST)[válasz]
Volt már sárga bőrű csapott homlokú alacsony is, de lehet hogy ez is csak ezekben különbözött a többitől. 84.2.132.185 (vita) 2021. július 28., 23:08 (CEST)[válasz]